Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

64. Békéscsaba, 1986. január 2. Jelentós a Békés megyében éló' cigány lakosság élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében hozott korábbi határozatok végrehajtásáról Bevezetés, előzmények „A cigány lakosság helyzetének megjavításával kapcsolatos egyes feladatokról" szóló 1961. júniusi MSZMP PB határozatot követően vált szervezettebbé a Békés megyében élő cigány lakosság élet- és munkakörülményével való foglalkozás. Ezt követően került sor a megyében telepeken élő cigány lakosok számbavételére, s 22 településben 27 telepen 4647 főt vettek számba 1964-ben. A felmérés lehangoló képet mutatott. Munkaviszonyban alig voltak a cigány férfiak, a nők közül kivételnek számított, akinek állandó munkaviszonya volt. Főként a mezőgazdaságban idénymunkát végeztek csapatosan. Lakáskörülményeik is lehangolóak voltak. A távolról füstölgő domboknak, sárhalmoknak kinéző, leromlott, apró, pár négyzetméter alapterületű putrik szolgáltak lakásul a megyénkben élő cigány lakosok többségének. A korabeli adatok szerint 861 épületben (többsége putri jellegű) 942 lakás volt, és ezekben 1076 család élt. Iskolába a tanköteleseknek csak kis része került, azok is többnyire csak az alsó tagozatba jártak, igen magas volt az analfabéták száma. A megyei pártbizottság, a megyei tanács végrehajtó bizottsága 1965-ben intézkedési tervet fogadott el. 1969-ben létrehozta a megyei cigányügyi koordinációs bizottságot, s ezzel kezdetét vette, tervszerűbbé tette Békés megyében is a cigány lakosság társadalmi beilleszkedésének szervezett, tudatos segítését, az országos célt szolgáló jogszabályok megyei megvalósulását. Az eltelt több mint húsz év alatt a megyei tanács végrehajtó bizottsága rendszeresen, ciklusonként áttekintette a megyében élő cigány lakosság élet- és munkakörülményének helyzetét, legutóbb 1984. áprilisában. Két esetben adott számot (1978-ban és 1985-ben) a megyei tanács elnöke a megyében élő cigány lakosság élet- és munkakörülményéről az országos tárcaközi koordinációs bizottságnak. A tanácsi bizottságok is szerepeltették napirendjükön a témát. A korábbi határozatok végrehajtásának alapján az alábbi helyzetről adhatunk számot a megyénkben élő cigány lakosok helyzetéről: 1. Népesség, településszerkezet A megyében élő cigány lakosok létszáma valamivel több, mint tízezer fő, a megye összes lakosságának 2,3 - 2,4%-a. A megyék rangsorában a középmezőny vége felé foglalunk helyet, hiszen pl. Borsod megyében több mint 60 000 fő, Szabolcs-Szatmár megyében 40 000 fő és Baranya megyében 25 000 főre teszik a cigány lakosok számát. Hazánkban kb. 360-380 000 fő cigány lakos él. Az 1964. évi felmérés szerint akkor a megyében élő cigány lakosok száma