Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

evekhez viszonyítva községenként változó, de abszolút számban 2,9%-kai nőtt. Sarkad nagyközségben a hét %-os cigány lakosságtól származik a született gyermekek 12%-a. Ezeknél a családoknál az egy főre jutó havi jövedelem alacsonyabb, a társadalmilag elismert szükségletek kielégítését nem fedezi. Ennek ellenére többen pénzhez jutási napokon a jövedelem tartamáig italozó helyeken találhatók családostól, több esetben garázdálkodnak, különösen Sarkad nagyközségben. Ezen személyekkel szemben hatékonyabb társadalmi beavatkozásra van szükség. Minden községben található büntetést végrehajtó intézetből szabadult cigány lakos, akinek utógondozásáról megfelelő a gondoskodás. Ezen személyek nagy hatással vannak a cigány lakosság egy részére, ezek viselkedésére külön oda kell figyelni. IV Közoktatás helyzete A rendelkezésünkre álló adatok alapján az óvodás korú gyermekek száma 266 főre növekedett, ami 6,4 %-os növekedésnek felel meg. Számuk és számarányuk további növekedésével kell számolni. Elvárás a cigány szülőkkel szemben az, hogy a gyermekintézményi ellátás adta előnyöket a jövőben jobban vegyék igénybe, így elsősorban az óvodai ellátás terén kell nagyobb felvilágosító munkát kifejteni. Jelenleg az óvodáskorú cigány gyermekek 49,6%-a jár óvodába. Az óvodába járó cigány gyermekek közül csak hat gyermek nem veszi igénybe a napközis ellátást, vagyis bejáró. Jó az arány Eleken, Kétegyházán, Geszten és Mezőgyánban, javult Sarkadon. A hátrányos helyzetű cigány gyermekek részére 1983. január l-jétől létrehozott tagóvoda Sarkadon az arány javítását fogja eredményezni. Működésének eredménye csak később mérhető le. Az óvodáskorú cigány gyermekek részletes adatait a 2. sz. melléklet tartalmazza. Az általános iskolai tanulók aránya (3. sz. melléklet) meghaladja a 10%ot. Ez az arány 1970. évben 7%, 1981. évben 8% volt. Az iskoláskorú cigánygyermekek több mint 40%-a túlkoros. Ebből az 1982/83. tanévben saját osztályában egy évvel 23,5%, két évvel 12,2% és három évvel 3,5%. Az 1980/81-es tanévben egy-két évvel túlkoros volt a cigány tanulók 34,9%-a, három vagy több évvel 8,7%-a. Van tehát némi fejlődés, de ezt az arányt sem tartjuk megfelelőnek, e téren hathatósabb intézkedéseket kell tenni a jövőben. Nehezíti a felzárkóztatásukat az a tény, hogy elég sok a cigány gyermekek között a gyógypedagógiai alany és a veszélyeztetett gyermek. Az általános iskolai napközi ellátást igénybe vevő cigány gyermekek száma évről évre növekedett, míg 1970ben 26%, 1981. évben 37%, jelenleg 42% az arány, Továbbra is alacsony az arány Sarkad nagyközségben, mindössze 10%. Kimagaslóan jó az arány Mezőgyán községben, ahol az 59 cigánytanulóból 58 gyermek napközis, továbbá Kétegyháza nagyközségben, ahol az arány 74% és Elek nagyközségben 64%. Eredményesebb oktató, nevelőmunkát lehet végezni a napközibe rendszeresen járó gyermekek körében. Ennek érdekében művelődésügyi osztályunk dolgozói a helyi tanácsok és a tantestületek tagjaival szorgalmazzák a szülők meggyőzését. Eredménynek kell tekinteni, hogy az analfabéták száma évről évre