Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

meg meglévő telepeket. A dögkutakat 1979-ben ellenőrizték megyei szinten, ismételt felülvizsgálatuk esedékes. A ruhatetvesség megszűnt a szarvasi telepen is, de a fejtetvesség összességében - nemcsak a cigány lakosság körében - csak lassan csökken. A tetvesség felszámolásán munkálkodnak, s ugyancsak feladatot ad gondozatlan telepi környezetben a patkányok növekvő száma. Jelentős számban tartott a Köjál a telepeken, klubokban, táborokbán segédanyagokkal illusztrált előadásokat. A közvetlen környezet ellenőrzését egyes települések és családok esetében rendszeresebbé és hatékonyabbá kell tenni. A szakosztályok, intézetek tevékenységén túl minden érintett tanács végrehajtó bizottsága, több helyen a tanácsülés a munkaterve szerint rendszeresen áttekintette az elmúlt években is a helyben élő cigány lakosság élet- és munkakörülményét. Tiz helyen segíti a tanácsok munkáját a helyi koordinációs bizottság. A bizottságokban két-négy fő a cigány lakosok száma. Működésüket eredményesnek tartjuk. Helyesen határozták meg a soron következő feladatokat, szoros együttműködésben a társadalmi és tömegszervezetekkel. Erre az együttműködésre az elkövetkezendő időben fokozottan lesz szükség. V Társadalmi szervek tevékenysége Áttekintette a cigány lakosság élet- és munkakörülményének helyzetét a Mezőkovácsházi Járási Pártbizottság, a cigány ifjúság helyzetét a megyei KISZbizottság és az úttörőelnökség, a cigány lakosság életkörülményét a Hazafias Népfront nő- és rétegpolitikai bizottsága. A Hazafias Népfront megyei bizottsága a rétegpolitikai munka szerves részének tekinti a cigány lakosság sajátos helyzetének elemzését, segítését. A helyi népfront bizottságok testületi ülésen tárgyalták a témát, határozták meg feladataikat. Igen jó kapcsolatot alakítottak ki a helyi tanácsokkal. Több községben és városban évenként értékelik ez irányú tevékenységüket, így Békéscsabán, Szarvason, Békés, Szeghalom, Mezőkovácsháza, Vésztő, Füzesgyarmat településeken. A tanácstagok választásánál az elmúlt időszakban meglévő tíz fő cigány tanácstagnál több, 12 fő kapott megbízatást. Az a baj, hogy nincs minden érdekelt településen kellően képzett személy, aki vállalná is társai képviseletét. Igen hasznos és újszerű volt az 1980-as évben megtartott aktívamegbeszéléssorozat - nyolc helyen -, melyek szervezését a HNF végezte, s több mint 250 cigány aktívával történt beszélgetés. A tudatformáló tevékenységben az aktívára jobban kell építeni, s a körzeti bizottságokat mozgósítani. A megyei KISZ-bizottság és a megyei úttörőelnökség évek óta következetcsen tevékenykedik a KISZ kb 1970. évi határozatában foglaltak végrehajtásán. Ennek alapján meghatározták a városi, járási, valamint a cigány lakosság létszámaránya alapján kiemelt nagyközségi KISZ-bizottságok, úttörőelnökségek feladatait. Alapvető feladata: - a cigány gyerekek, fiatalok mozgalmi életbe történő bekapcsolása;