Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
DOKUMENTUMOK
get nyújtanak az erintett művelődési házaknak, kluboknak (Békés, Sarkad, Szeghalom, Végegyháza). A cigány lakosság körében közművelődési tevékenységet végzők részérc rendszeres továbbképzéseket szerveznek, sajnos esetenként a mozgósítás eredménytelen. A cigány lakosság körében végzett közművelődési tevékenység fő mozgatója a békési bázis. A művelődési tevékenység mellett a sikeres sporteseményeket, klubközi látogatásokat, klubtalálkozókat, kirándulásokat szerveznek. Jó az együttműködés a megyei Vöröskereszttel, különösen az egészségügyi felvilágosító tevékenység terén és a „Tiszta udvar - rendes ház" akcióban, amely együttműködést Békés mellett más településekre is ki kell terjeszteni, szervezett formában, elsődlegesen a környezet- és a kertművelést szorgalmazva. A bázistevékenység során szoros kapcsolatuk alakult ki a gyulai Erkel Ferenc Múzeummal. Közművelődési munkacsoportot létesítettek. Segítik a geszti hátrányos helyzetű tábor programját, a megyében élő cigányság életéről készülő film munkálataiban részt vettek lehetőségük, erejük arányában. Közvetlen segítik az érintett települések művelődési házaiban folyó ez irányú tevékenységet. A sokirányú kezdeményezés ellenére még ma is a mozilátogatás a legközvetlenebb közművelődési forma a cigány lakosok körében. A települések egy részénél a mozilátogatók törzsközönségét alkotják. A hálózati ellátáson túl a helyi tanácsok, művelődési házak, megyei művelődési központ közös összefogásának eredményeként - a koordinációs bizottság anyagi támogatásával - 1976 óta nyári tematikus filmvetítéseket rendez a vállalat. 1981-ben 8 helyen volt vetítés 1040 nézővel. A nyári filmvetítést igénylő - feltételt biztosító - települések körét bővíteni szükséges. Az előítéletek ellen felvilágosító, szemléletváltoztató, ismeretet nyújtó filmek - nem cigány közönség előtt történő - bemutatásával sokat tett a vállalat. Hasznos volt ifj. Schiffer Pál filmjeinek bemutatása, ankétok tartása (Faluvégi házak, Mit csinálnak a cigány gyerekek?, Cséplő Gyuri c. filmek). Az általános iskolában folyó olvasóvá nevelés eredményeként az érintett településekben növekedett a cigány gyerekek között a könyvtári tagok, rendszeresen olvasók száma. A felnőtt cigány lakosság körében nem növekedett számottevően a könyvtári tagok száma az eltelt időben. A kölcsönzött művek ifjúsági, kaland, szórakoztató jellegűek. Kihelyezett báziskönyvtár működik Szarvason, Békésen, Sarkadon, jó eredménnyel. A munkahelyek könyvtárait kevesen látogatják. A cigány dolgozók közművelődési tevékenységbe való bekapcsolódása nem hozott jelentős eredményt. Kevés a helyes módszer, a jó gyakorlat, az ösztönző kezdeményezés a munkahelyek felé. Az V ötéves terv időszakában indult meg a gyulai Erkel Ferenc Múzeumra alapozva megyénk cigány lakossága körében a leletmentő tárgyvásárlás és a meglévő népszokások gyűjtése, az Erdős Kamill 1 hagyaték kiegészítése 2 , rendezése. Ismételten kiadásra került - 1979-ben - Erdős Kamill „Békés megyei cigányok" című tanulmánya, amely a hazai cigánykutatás egyik alapkiadványa. Megjelenésekor minden koordinációs bizottsági tagnak, tanácselnök elvtárs-