Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

A telepek felszámolása a 2/1965. (II. 8.) ÉM-PM együttes rendelet meg­jelenésével kezdődött, s a kezdeti időszakban a szociális kölcsön volt az egyetlen kedvező lehetőség a telepen élőknek, hogy lakáshoz jussanak. A helyi tanácsok előkészítették a feltétellel rendelkezőket az építésre. Biztosították az építési tel­ket, kivitelezőt, majd ellenőrizték az építést, bontást. így a III. ötéves terv idő­szakában 29 db lakás építésére és telepi lakás lebontására került sor, az elké­szült ütemterv alapján. A IV ötéves tervben - a központi intézkedések alapján - már nemcsak építési akcióval, hanem lakásvásárlási akcióval is élhettek tanácsaink. Míg az előző tervidőszakban a feltétellel rendelkezők alkották az építtetők döntő több­ségét, ebben a tervidőszakban a szerényebb feltétellel rendelkezők is kikerül­hettek a telepről, s döntően lakásvásárlással jutottak lakáshoz. így kettő db la­kást építtettünk, 58 db lakás vásárlására került sor, s hat család részére tanácsi bérlakást biztosítottunk. E tervidőszakban megnehezítette a telepek felszámo­lását, hogy az építési anyagok nagy áremelése miatt a kivitelezés megdrágult, és a családok nem rendelkeztek olyan előtakarékossággal, amely biztosította volna az építés lehetőségét. 1975. év végére a járás telepei közül megszűnt a végegyházi és a ref[ormátus] kovácsházi telep. Az V ötéves tervidőszakra megmaradt négy telepen 92 lakásban 106 csa­lád élt. 1979. évvégére a telepek száma tovább csökkent: 1977-ben Kunágotán, 1978-ban Mezőkovácsházán felszámolásra kerültek a telepi lakóházak. Jelenleg Battonyán és Kevermesen van csak telep, melyeken 40 lakásban 43 cigány család él. Ezek felszámolása áthúzódik a VI. ötéves tervidőszakra. Gondot jelent, hogy ezek a személyek csak tanácsi, munkaadói segítséggel tud­ják az előtakarékosságot biztosítani, illetve idős, rossz szociális körülmények között élők. Esetenként negatív tulajdonságokkal rendelkezők maradtak a tele­pen, s egy részük nem is képes, vagy nem is akar onnan elkerülni. Több esetben megfelelő tanácsi lakás biztosítására volna szükség, illetve szociális otthoni fé­rőhelyre, s kevesebb esetben a keretszám biztosította lehetőségekkel való élésre, mivel az ott lakók többsége nehéz körülmények között élő, feltétellel nem ren­delkező személy. Az érintett helyi tanácsok munkájának az eredménye a jelenlegi helyzet ­s bár a keretszámok felhasználása nem mindig sikerül - a teljes telepfelszámo­lást tekintik közeli végcélnak. Ennek megvalósítása azonban a jelenlegi telepfelszámolási konstrukció módosítását követeli meg. A központi, megyei támogatás mellett a helyi forrásokból is juttatni kell a rászorultaknak, s a társadalmi, tömegszervezetek, munkaadók támogatásának koncentrálásával is ezt kell elősegíteni. A telepfelszámolás befejező szakasza még az eddigieknél is jobban szerve­zett tevékenységet, esetenként szemléletformálást is kíván - a központi feltéte­lek kedvezőbbé válása esetén is - annak érdekében, hogy a még meglévő em­bertelen lakáskörülmények, életformát konzerváló telepek a VT. ötéves tervidő­szak végére megszűnjenek.

Next

/
Thumbnails
Contents