Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
DOKUMENTUMOK
rülménye. Társadalmi elkülönülésük megszűnőben van, és lassú ütemben kezdetét vette a társadalomba történő beilleszkedésük is. Részleteiben: I. A cigány lakosság munkába állítása, munkában tartása A járás cigány lakosságának számát és foglalkoztatottságának helyzetét az 1. sz. melléklet tartalmazza. A táblázatból kitűnik, hogy a munkaképes korú cigány lakosság 70,3%-a áll munkaviszonyban, amely 10,3%-kal marad el a járás munkaképes korú lakosságának foglalkoztatottsági szintjétől. A 70,3%-os arányon belül a férfiak 86,5%-os aránya megközelíti a járás munkaképes korú férfi lakosságának foglalkoztatottsági szintjét, a nők 50,6%-os részaránya viszont 17,3%-kal alacsonyabb a járás női lakosságának foglalkoztatottsági szintjénél. Általánosítható az a megállapítás, hogy a cigány lakosság alacsonyabb foglalkoztatottsága elsősorban e társadalmi rétegben meglévő okokkal (hagyomány, rendszeresség hiánya, sajátos törvények, megszokottság stb.) magyarázható. A járásban ugyanis a munkalehetőségek állandó jelleggel fennállnak a különböző munkáltatóknál. Ez vonatkozik a férfi és a női munkaerő foglalkoztatására egyaránt. A cigány nők munkába állását akadályozó különös objektív (sok gyermek, utazási nehézségek) és általános szubjektív („hagyomány", nem akarás stb.) tényezők mellett megfigyelhető már egy olyan tendencia, hogy a fiatal cigány lányok mind nagyobb hányada vállal munkát. A munkáltatók általában nem zárkóznak el a cigány dolgozók felvétele elől, de az utóbbi időben - a feszesebb gazdálkodási követelmények miatt tapasztalható az a jelenség, hogy a munkáltatók körültekintőbben járnak el. A munkáltatók a munkaviszonyt leginkább határozatlan időre kötik, amelyet bizonyít, hogy a munkaviszonyban lévő 418 fő cigány dolgozó 80,9%-a állandó jelleggel van alkalmazva. Az időszaki foglalkoztatást elsősorban a cigány dolgozók kezdeményezik, mivel ez a foglalkoztatási forma kötetlenebb, lazább, és általában nagyobb a pillanatnyi kereseti lehetőség. Megjegyzendő, hogy a munkaviszonyban nem lévő cigány lakosok legtöbbje is vállal időközönként alkalmi munkát. A munkahelyeken a többi dolgozóval együtt, azonos feltételek mellett, megkülönböztetés nélkül dolgozhatnak, s a végzett munka alapján történik bérezésük is. A tanácsi szakigazgatási szervek a munkaközvetítés eszközeivel is igyekeznek munkahelyet biztosítani a cigány dolgozók részére, erre azonban csak a kötelező közvetítések eseteiben kerül sor, mivel - a megfelelő munkalehetőség következtében - nincsenek a munkaerő irányítására rászorulva. A cigány dolgozóknál még mindig sok az olyan eset - a dolgozók kb. 2025%-nál -, hogy pár napos vagy hetes munkavégzés után jogszerűen, vagy jogellenesen, de mindig saját kezdeményezésre megszüntetik munkaviszonyukat. Ennek okai - a már említett szubjektív tényezőkön túl - a következőkben keresendő: - A közvetlen és magasabb beosztású vezetők nem segítik kellőképpen a
