Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

találkozunk leginkább. A megyei koordinációs bizottsággal bázisközpontunk kapcsolta jó, a bizottság állásfoglalásait, határozatait igyekszünk megvalósítani, javaslatainkkal próbáljuk a bizottság munkáját segíteni. Munkánk hiányosságai közé tartozik: kevés a módszertani kiadványunk. Ennek ellenére úgy hisszük, hogy az állandó, élő kapcsolat valamelyest pótolja ezt. Összegzésül A cigány lakosság beilleszkedésének elősegítése a közművelődés eszközeivel nagyon sokrétű és nagy körültekintést igénylő feladat. Bázisközpontunk módszerként a klubos formát dolgozta ki és népszerűsíti, de a helyi sajátosságok figyelembevétele nélkül nem szabad ezt erőltetni. Más módszerekkel is próbálkozunk, ezek is beválnak. A kulturálódás lehetőségeihez kell hozzájuttatni a cigány lakosságot, a színház-, mozi- és múzeumlátogatásokkal, a művelődési intézmények rendezvényeire való fokozottabb bevonásukkal, az állandó kiscsoportos tevékenységben való részvételükkel. Erre meg kell tanítani őket. Ehhez mindenképpen meg kell teremteni a helyi bázist, megtalálni a segíteni és tenni akaró cigány lakosokat, tanácsi és munkahelyi vezetőket, oktatási és egészségügyi dolgozókat. A művelődési ház egymagában kevés, s be is bizonyosodott, hogy ott, ahol ez az összefogás nincs meg, az eredmények is szerényebbek. Kulturált életmódról, egészséges szemléletváltozásról a cigány lakosság körében is csak akkor lehet beszélni, ha az anyagi, gazdasági, szellemi feltételek is megteremtődtek, s ez egy hosszú folyamat megyénkben is. További munkánk fő irányvonala nem változik, erősíteni, szélesíteni kell az eredményeket, amelyek szerintünk a következők: 1. A klubtagok gazdag ismeretanyagra tettek szert az előadások rendszeres szervezésével. Az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Vöröskereszt Központ munkatársainak interjús felmérései is bizonyítják ezt, ami az egészségügyi ismereteket illeti. Életmódjuk, szemléletük változott, lakásuk tiszta, rendes, gyermekeiket elviszik a kötelező oltásokra, betegség esetén orvoshoz fordulnak. Megismerkedtek az általános műveltséghez elengedhetetlenül szükséges irodalmi, művészeti alkotásokkal, ezekről véleményt is mondanak, az irodalmi csoporton belül maguk is gyakorolják. Szókincsük mérhetően gyarapodott, kifejezési módjuk választékosabb. A rendszeres filmvetítések, filmankétok során betekintést nyertek a filmművészet világába, a filmet mint ismeretközlő eszközt is megszerették, igénylik. Népművészetünk, díszítőművészetünk megismerése során ízlésük fejlődött, ezek elemeit lakásukban, ruházatukban is felhasználják. Politikai, világnézeti ismereteik gyarapodtak, helyi és országos politikával foglalkozó előadásaink, ankétjaink során, ünnepeinken való részvételük alkalmával érzelmileg is azonosulnak. A munkát mint életfeltételt és a boldogulás egyetlen útját elismerik. Társadalmi aktivitásuk nőtt, ezt bizonyítja, hogy Békésen 87 szakszervezeti tag, 42 vöröskeresztes tag, 22 rendszeresen egyesületben sportoló van, 10 fő aktív társadalmi munkás. Megismerték a közoktatás lehetőségeit, fontosságát, ennek eredményeképpen már 1975-ben 23 cigánygyermek járt óvodába (még mindig nagyon kevés) az előző évek 5-6 óvodásával szemben. Nőtt a 8. osztályt végzettek száma, ipari szakmunkásképzősök száma.