Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
DOKUMENTUMOK
Az MSZMP Politikai Bizottságának 1961-ben hozott határozatát 1 követően indult meg országosan a cigány lakossággal történő differenciált foglalkozás. Megállapítást nyert, hogy a központi és a helyi szervek intézkedéseinek hatására kedvezőbben alakult a cigány lakosság helyzete, folyamatosan tovább javultak élet- és munkakörülményeik. A központi bizottság határozatát követően elkészült 1962-ben „Békés megye távlati terve a cigánykérdés megoldására", mely azóta a megyei tanács vb határozataival kiegészülve alapját képezi az e területen folyó sokrétű, igen nagy körültekintést és felelősséget feltételező munkának. Most készül el s kerül jóváhagyásra az V ötéves terv ez irányú feladatait tartalmazó megyei intézkedési terv. Elsődleges követelmény a telepek felszámolása volt a sokirányú, egyidejűleg végzendő feladat között. Megyénkben a cigánytelepek (1. sz. melléklet) a települések szélén vagy attól valamivel távolabb, többnyire egészségtelen, mély fekvésű területen vannak. A lakóépületek állaga igen rossz, többségében putri jellegű. A telepek egy részénél van csak megoldva az alapvető ivóvíz és villany ellátás, s többségében nem vezet járda a telepre. Az eltelt időszak eredményeként a telepek felszámolása különböző stádiumba ért el. (2. sz. melléklet). Egyes telepeket elsődlegesen a helyi tanács anyagi segítségével, társadalmi összefogással sikerült teljesen felszámolni. A telepek többsége jelentősen csökken, s így a volt telepi lakások egy része új lakóházba költözött. A lakóházak egy része szabályosan a településben szétszórtan lett felépítve, illetve vásárolva, s itt a környezet formáló hatása kedvezően érvényesül. Egyes esetekben ismét telepszerűen lettek az új, illetve vásárolt épületek felhasználva, s itt - Mezőberény, Sarkad, Doboz bizonyos vonatkozásban Békés, Orosháza esetében - korszerű, új épületekből álló telepek lettek létrehozva, ahol azonban pont a cél, a környezet formáló hatása, kevésbé érvényesül. Az V ötéves tervben feladat a telepek teljes felszámolása, ehhez helyi anyagi erőforrásokat is biztosítani kell a központi kölcsön mellett. A lakossági összesítő alapján 7423 fő lett 1975 őszén (3. sz. melléklet) felmérve, azonban megyei szinten megközelítően 8500 fő a cigány lakosok létszáma, mivel a felmérés önkéntességen alapult, s a már jelentős számban beilleszkedettek nem szerepelnek a felmérésben - nem vállalják már magukat cigánynak - valamint az állandó jelentős számú mozgást, s az igen intenzív születésszámot figyelembe véve az utóbbi létszám a valósabb. A társadalmi, helyi segítség, támogatás alapja a társadalom érdekében végzett munka, a munkához való viszony. A cigány lakosság munkához való viszonya az utóbbi időben kedvezően változott, azonban összességében még nem megfelelő. Különösen a nők munkába állítása, s a munkakerülő, alkalmi munkából élő férfi dolgozók számának csökkentése fontos feladat. A munkahelyek középvezetőinek további szemléletváltozása szükséges, azonban a megkülönböztetések számának csökkenése, a becsületesen dolgozók segítése ezen folyamat kedvező elindulását jelzi. A cigány lakosok azon része, mely rendezett lakáskörülmény között él.
