Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

kajába. A kihelyezett bizottsági ülés, a teleplátogatás szervezéséért köszönetet mondunk a házigazda, a Mezőberényi'Tanács Végrehajtó Bizottságának. A tervezett tapasztalatcserék az év során megtörténtek. Bizottságunk tagjai Szabolcs-Szatmár, Tolna és Heves megyében működő koordinációs bizottságot keresték fel, és fogadtuk a Heves megyei elvtársakat. A tapasztalatcseréken szerzett információk alapján megállapítható, hogy mindenhol fontos feladat a közoktatási, közművelődési, munkába állítási, telep-felszámolási feladatok végzése, s a helyi sajátosságokat beszámítva hasonló eszközökkel, eredményességgel végzik e tevékenységet. III. Feladatok végrehajtásának összegezése 1. A munkába állítás kapcsán a munkahelyek vezetőinek figyelme fel lett hívva a cigány dolgozók bealkalmazására [így!] és a munkaviszonyban állókkal való törődésre. Ez évben is pozitív fejlődés tapasztalható a foglalkoztatás terén, növekedett az állandó munkaviszonyban állók száma. 1973-ban 2527 fő dolgozott állandó jelleggel, most viszont 2844 fő, vagyis 317 fő a növekedés. A cigány dolgozókat foglalkoztató vállalatoknál tett vizsgálat alapján a cigány és nem cigány munkavállalók között kereseti különbség nincs azonos szakképzettséget igénylő munkánál. A cigány dolgozók zöme az építőiparban dolgozik, míg a mezőgazdaságban dolgozók száma csökken. Ennek egyik oka a mezőgazdaság fokozott gépesítése következtében megnövekedett szakmai követelmény, másrészt a tsz-vezetők és -tagok egy részének a cigányokkal szembeni fenntartása, előítélete. Az állandó munkaviszonyban álló cigány munkások egy részéről a munkahelyek vezetőinek és a nem cigány munkatársak többségének jó a véleménye. Növekszik a cigány törzsgárda tagok száma, s a szocialista brigádok némelyikében is ott találhatók. Tovább szükséges javítani a női munkaerő foglalkoztatását annak ellenére, hogy ez évben is sikerült új munkalehetőséget teremteni. A megyei helyzetet az 1. sz. táblázat tartalmazza. 2. Közoktatás, közművelődés kapcsán megállapítható, hogy a helyi tanácsok az óvodák és iskolák dolgozóinak dicséretes erőfeszítései, valamint a cigány lakosság egyes tagjainak példamutató magatartása következtében - ha lassan is - fokozatosan javul az óvodába, iskolába járó cigány gyermekek száma. (2. sz. táblázat). 1972-ben 114 gyermek járt óvodába, 1974-ben 197 fő. Mezőberényben például minden cigány gyerek óvodába jár. De jelentős számban (Eleken 17, Mezőgyánban 18, Békéscsabán 20, Szarvason 12, Gerlán 11) jár más településekben is. Iskolába járást a cigány szülők többsége szükségesnek tartja - írás, olvasás szintjéig legalább. Az óvodai előképzettség hiánya, az igen szerény környezet, negatív otthoni hatás miatt a túlkorossá válás folyamata a nevelők dicséretes erőfeszítései ellenére is megindul. Jelentős az évismétlések, túlkorosok száma. A közművelődés terén megállapítható, hogy a cigány lakosságon belül nagy eltérések vannak. A cigány lakosság tudatformálásának legfontosabb eszköze az