Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
DOKUMENTUMOK
nek nyomán megfelelő határozatot hozott. 1 A politikai bizottság határozata nyomán, az egyre kedvezőbb politikai, társadalmi és gazdasági helyzetben hozott központi, állami és helyi intézkedések hatására kedvezőbben alakult a cigány lakosság helyzete: folyamatosan tovább javultak élet- és munkakörülményei. Fejlődik társadalmi beilleszkedésük; növekszik azon cigány értelmiségi vagy más foglalkozású személyeknek a száma, akik elmaradott embertársaik felemelkedését hajlandók segíteni. Gyarapszik a közmegbecsülésben részesülő és a közéletben valamilyen formában résztvevő cigányok száma: egyes helyeken tanácstaggá választják őket; a társadalmi szervek kollektív testületeiben is helyet kapnak; a különböző munkahelyeken képzettségüknek, felkészültségüknek megfelelően különböző posztokat töltenek be; csökkenő azoknak a munkahelyeknek a száma, ahol származásuk miatt hátrányos megkülönböztetésben részesítik őket. Egyre inkább csak az amorális, vagy aszociális magatartású cigány személyeket marasztalják el, mérséklődik a cigányok általános elmarasztalása. A cigány lakosság helyzetének javulása mellett ugyanakkor az is megállapítható, hogy a fejlődés üteme nem kielégítő, az előrehaladással párhuzamosan egyes problémák növekednek, s egyre jelentékenyebbek a társadalmi hatásaik. Ennek oka abban található meg, hogy a szaporodásuk aránya jelentősen nagyobb, mint a helyzetük javítását célzó intézkedések hatása. Lakáskörülményeik abban javultak, hogy évenkénti átlagban ezer cigány család jut új, vagy jobb lakáshoz, de ez a mennyiség csupán a népesség szaporodásából eredő problémákat csökkenti. A keresőképesek mintegy egyharmada változatlanul nem mozdul el a beilleszkedés irányába, 15-20%-uk nem dolgozik, sőt kerüli a munkát. Megtartja régi életformáját, életfelfogását, s mindinkább elszakad, egyre jobban szembekerül a társadalom haladó rétegeivel. Kívül reked a társadalmi felemelkedésen, és úgyszólván naponta újra termeli saját maga nyomorát. E családokban legtöbb a gyermekek száma, legnagyobb az analfabétizmus, legrosszabbak a lakás- és életkörülmények, e családokból a gyermekek nem, vagy rendszertelenül járnak iskolába, majd kimaradoznak onnan; e réteg tagjai gyakran vétenek az állam írott és a társadalom íratlan törvényei ellen. Nehezítik a cigány lakosság helyzetét és beilleszkedését a még mindig meglévő kölcsönös előítéletek. II. Békés megyei helyzet A megyei tanács vb mellett működő cigányügyi koordinációs bizottság 1974. évi munkatervét azzal fogadta el egy éve, hogy a benne foglalt feladatok megvalósításával ismét lépjen egyet előre a megyében élő cigány lakosság helyzetének, tudatának kedvező változása terén. A munkatervben foglalt feladatok megvalósításáról az alábbiakban ad számot a bizottság. Az év során a megye 19 teleppel rendelkező 17 települése, döntő többségében a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai, napirendre tűzték a cigány lakosság - megyénkben 8863 fő, ebből 2796 fő él telepen - helyzetének tárgyalását, ezen kezdeményezték a helyi (városi, községi) koordinációs bizottság létrehozását, s intézkedés történt több helyen a cigányklubok létrehozására is.
