Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

hogy igyekeznek korábbi helyzetükkel a kapcsolatok legtöbbjét felszámolni. A legritkább esetben kívánnak volt lakóhelyükön munkát vállalni. A cigány lakosság általános és szakműveltsége továbbra is igen alacsony. Változatlanul nagy gondot jelent még ma is az analfabéta felnőtt cigányok oktatása. Evenként csak mintegy 20 személy végzi el az alapismereti tanfolyamot. A különböző népművelési intézmények rájuk gyakorolt hatása és vonzásköre nagyon eltérő. Múzeumba a felnőttek szinte egyáltalán nem mennek. Színházba a zenés darabokat főleg tájelőadásokon a fiatalok megnézik. A művelődési házak vonzása már rendszeresebb és intenzívebb. Többen bekapcsolódnak a művészeti csoportok, szakkörök, klubok munkájába, s néha ott, néha a településeken rendezett TIT előadásokat is meghallgatják. Általában ők a népi zenekarok tagjai. Újságot, folyóiratokat rendszeresen nem járatnak, de a klubokban már beleolvasnak, a könyvtáraknak az 1965. évi 160-hoz képest jelenleg mintegy 400 beiratkozott olvasója van, bár ezek 70%-a az iskoláskorúak közül kerül ki, de ez is fejlődés. Legnagyobb vonzást a mozi gyakorol rájuk, melynek változatlanul „törzsközönségét" képezik. Közkedveltek a már hagyományossá váló területi és megyei cigánybálok. Az eddig felsoroltak azt mutatják, hogy a cigányság egy részének nemcsak a körülményei, hanem lassan a tudata is alakulóban van. Mind a körülményekre vonatkozóan, mind pedig tudati fejlődésük eredményességét nagyban segítik a járási és a községi tanácsok végrehajtó bizottságai. A nagyobb cigánytelepüléssel rendelkező községek általában évenként rendszeresen testületi ülésen megvitatják a cigány lakosság életkörülményei további javításának lehetőségeit és tennivalóit. A termelő és szolgáltató üzemek és vállalatok, valamint a társadalmi és tömegszervezetek vezetőinek a cigányok munka- és életkörülményeinek segítése mellett még nagyobb körültekintéssel és átérzett felelősséggel kellene támogatniuk a már dolgozók művelődési feltételeinek biztosítását is. Az elmondottakból is megállapítható, hogy e fontos feladat eredményes végrehajtásához megyénkben a már eredményekben is jelentkező kezdeti lépések megtörténtek. A cigány lakosságnak a társadalomba való beilleszkedése azonban nem csupán a párt, a tanácsok, a társadalmi és tömegszervezetek segíteni akarásán múlik, hanem jelentős mértékben maga a cigány lakosság is hozzájárulhat saját gazdasági, szociális, kulturális - egész társadalmi - felemelkedéséhez. III. A távlati tervből és a jelenlegi helyzetből adódó feladatok A párt célkitűzése, a tanácsoknak a távlati tervben foglalt és eddig megvalósított intézkedése helyesnek bizonyult. Az 1962-ben elfogadott terv a feladatokat mintegy 25 év alatt megvalósíthatónak irányozta elő. Az azóta eltelt idő a tervezettnek kb. egyharmada. Ezek szerint a felada-