Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
DOKUMENTUMOK
Kényszerű megoldás, hogy a cigánytelepről elkerülő családokat - együtt élő több családot is - betelepítenek egy új lakásba. Ezzel azt akarják elérni, hogy ne települjenek másik putriba, hanem ha már együtt éltek, most már egészséges körülmények között éljenek együtt továbbra is. Csík elvtárs kérdése szociálpolitikai, munkajogi és főként munkavállalási kérdés. Tapasztalat szerint sűrűn váltják munkahelyüket, de a bizalmatlanság is nagy velük szemben. Kevés cigány munkavállaló dolgozik hosszabb idő óta egy helyen, s így az építés előfeltételei nehezebben jönnek létre. Propagandamunkával lehetne javítani a helyzeten. Hozzászólások: Körösfalvi Pál vb-tag: Az előterjesztés szerint a kormányrendelet óta bizonyos előrehaladás tapasztalható, de közel sem olyan ütemű, amely a kérdés végleges megoldása szempontjából szükséges lenne. Ezért tartaná helyesnek, ha a belépési költségeket át lehetne váltani természetbeni hozzájárulásra, pl. ha a vályogot maguk készítenék, vagy egyszerűbb faanyagot biztosítanának, s alacsonyabb szintű vállalkozással oldanák meg az építést. Dr. Haraszti János vb-tag: A kapott válasszal egyetért. Az állandó munkaviszony létesítésének kérdése a cigányok életszemléletével függ össze. A rendőrség sokszor segíti elhelyezkedésüket, de egy-két heti munka után otthagyják a munkahelyet. Ha a putriban együtt élő egész családközösséget egy új lakásba költöztetjük be, bizonyos értelemben modernebb putrit hozunk létre - bár a telepeket fel kell számolni, hiszen legtöbbjük a tbc-s megbetegedése miatt nem tud munkát vállalni. Jogos a részükre nyújtott kedvezmény. Több évszázados elmaradottságról és adósságról van szó. Minden szempontból szükséges annak előkészítése, hogy a társadalom e rétegének felemelkedését elősegítsük. Csepregi Pál vb-elnökhelyettes: Amikor a járási és városi tanácsok tervező tevékenységét a helyszínen elemeztük, valamennyi egységnél felmerült a cigánytelepek felszámolásának problémája. A vezetők kérték az ütem gyorsítását, az ezzel való fokozottabb törődést. Az ütem gyorsítása nevelő és szervező tevékenységet is kíván a tanácsi és a tömegszervektől, a feltételek biztosítása érdekében főleg a termelőmunkába állítással. Javasolja, a feladat ne maradjon megyei szinten, kapcsoljuk be szervezetten a járási, városi tanácsokat is. Szükséges ez azért, mert a feladatokat decentralizáltuk. A gazdasági feladat ne csak a központi keretekkel való gazdálkodásban merüljön ki, hanem a saját erővel való gazdálkodásban is. A járási, városi tanácsok részére intézkedési tervet javasol kidolgozni, a legszükségesebb feladatok megjelölésével. Ebben ismertemi kell azokat a kormányhatározatokat, amelyek e kérdéssel foglalkoznak, s a központi keretszámokkal való gazdálkodás mellett felhívni figyelmüket a saját keretből való gazdálkodásra is. Meg kell vizsgálni, hol adottak a feltételek, hol kell úgy irányítani a szervezőmunkát, hogy a feltételek egybe essenek a településhálózat fejlesztési tervvel. Lehetőség szerint a lakásszám 50%-át ezekre a területekre kell biztosítani.
