Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

48/a Békéscsaba, 1968. június 4. Feljegyzés a cigány lakosság helyzetéről A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1962. március hó 20-án fogadta el a megye távlati tervét a cigánykérdés megoldására. A tervben foglalt feladatok végrehajtásának helyzetét évenként tárgyalta, legutóbb 1965. augusztus 31-én. 1966. és 1967. évben a végrehajtó bizottság cigánykérdéssel nem foglalkozott. A távlati tervben foglalt feladatok végrehajtása állandó jellegű, és készítésének idején az volt a vélemény, hogy 20-25 év szükséges valamennyi ezzel kapcsolatos probléma megoldásához. A távlati terv a munkába állítás, művelődésügy, egészségügy, település, lakás és kommunális feladatok vonatkozásában tartalmaz teendőket. A feladatok többrétűsége miatt a felsorolásnak megfelelően a munkaügyi, művelődésügyi, egészségügyi és az építési osztály felelős a saját területéhez tartozó kérdések állandó jellegű viteléért. A távlati tervben a megyénél a művelődésügyi osztály foglalja össze a végrehajtást. Azokban a járásokban, ahol jelentősebb cigánytelepülések vannak, hasonlóképpen távlati tervet készítettek. A megyei építési osztály a cigánytelepek felszámolására vonatkozóan külön feljegyzést ad, a megyei művelődésügyi osztálytól azonban feljegyzést nem tudtam szerezni, mert az osztály ma Szarvason teljes létszámmal osztályértekezletet tart, és nem volt, aki ebben az ügyben tájékoztatást adjon. Ennek következtében csak azokkal az adatokkal tudok szolgálni, amelyek az 1965. augusztus 31-i állapotot tükrözik. Eszerint a megyében 6607 cigány él, ezekből munkaképes 3617 személy (1988 férfi, 1629 nő), akikből állandó jelleggel 1080, időszaki jelleggel 1610 személy dolgozott. Közülük a mezőgazdaságban 1650en (állami gazdaság 890, tsz-tag 754). A 6607 cigányból 4176 élt az említett időpontban cigánytelepeken 790 putriban, 873 lakásban. 21 olyan községet tartunk nyilván, ahol cigánytelepek vannak. A jelentősebbek ezek közül a Békési, a Mezőkovácsházi, a Szarvasi és a Szeghalmi járásban találhatók. A 21 községben lévő cigánytelepeket közegészségügyi és járványügyi szempontból a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás folyamatosan ellenőrzi. A legtöbb helyen 600 méteren belül minden telepnek ivóvizet szolgáltató kútja van. Szeghalmon a cigánytelepre bevezették a törpevízművet is. A cigány lakosság szociális segélyezésére a megyében évente több mint 200 000 Ft-ot fordítanak a tanácsok, ez az összes szociális keretnek mintegy 60%-a. A távlati terv kijelölt feladatnak jelöli meg a cigány lakosság kulturális nevelését. Ezt a kérdést a művelődésügyi intézmények fontos feladatuknak tekintik, elsősorban a tanköteles cigány gyerekek beiskolázása tekintetében. A társadalmi aktívák segítségével már [az] 1964/65. iskolai évben elérték, hogy minden tanulásra kötelezett cigány tanuló iskolába járt. 1965 augusztusában a korábbi éveknek megfelelően magas volt az V-VT. osztály elvégzése után kima-