Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

A Békés megyei cigányság történetéről (Erdész Ádám)

hitelre alapozva, sikerült a hatvanas években még kiterjedt telephálózat nagy részét felszámolni. 1985-ben a megyei tanács adatai szerint 285 személy élt „szociális követelményeknek meg nem felelő" lakásokban. Valószínű, hogy ez az adat a valóságosnál kedvezőbb képet mutat, hiszen két évvel később a megyé­ben 205 család otthonát minősítették zsúfoltnak és rossz állapotúnak. Am alig­ha kétséges, a húsz évvel korábbi, induló pozícióhoz képest e téren jelentős előrelépést hozott az integrációs politika. Hogy a munkába állítás, a lakásépítés terén elért eredmények az integráció mélységét nem pontosan tükrözik, azt az iskoláztatás fő adatsora mutatja: az 1980-as évek közepén Békés megyében az összes 14 éves tanuló 86,2%-a végezte ei az általános iskola 8. osztályát. Ez az arány a cigányság körében 50,5% volt. Mellesleg ez az országos átlagot jóval meghaladó érték. Ugyanakkor leginkább az iskoláztatás adatai sejttették azt, hogy egy kedvezőtlen munkaerő-piaci fordulat, az integráció támogatására for­dítható források csökkenése megállíthatja a hatvanas években elindult folya­matokat, sőt az eredmények egy részét le is morzsolhatja. Az 1961-ben kezdődött integrációs folyamat összességében sikeresnek minősíthető. Hangsúlyoznunk kell, hogy 30 év - egy emberöltő - történeti mércével mérve rendkívül rövid idő. Ilyen rövid időszak alatt aligha lehet az évszázadok során kialakult gazdasági, társadalmi, civilizációs különbségeket el­tüntetni, a generációk alatt mentalitásban rögzült cselekvési mintákat felülírni. A közölt, 80-as években keletkezett forrásokban többször is úgy summáztak, hogy a cigányság mintegy fele beilleszkedett a többségi társadalomba, negyede megtette az első lépéseket, negyede - igen finomított fogalmazással - „keresi a maga útját". Ezt az összegzést korrektnek tekinthetjük. Békés megye cigány népessége ilyen helyzetben érkezett történelmünk újabb nagy fordulópontjá­hoz, a rendszerváltozáshoz. Hogy a kialakult új viszonyok számukra milyen alternatívákat kínálnak, azt egyelőre csak sejteni lehet. Mindenesetre a jelen viszonyai is jobban átláthatóak, ha időről időre „a múlt mélységesen mély kút­jába" pillantunk. * Végezetül hangsúlyoznunk kell, hogy a kötetben közölt dokumentumok a Békés megyei cigányság történetéről alapvetően egy nézőpontból, a közigazga­tás szemszögéből adnak képet. Ez különlegesen fontos forrásegyüttes, de mégis csak egy látásmódot tükröz. A ránk maradt levéltári dokumentumok között válogattunk, arra törekedve, hogy minden korszak jellegzetes, tartalmi szem­pontból fontos forrásai az olvasó elé kerüljenek. Természetesen a kutatók ren­delkezésére álló forrásanyag ennél jóval szélesebb. A közigazgatási dokumentu­mokból kirajzolódó kép külső szemlélő által kialakított kép. A cigányság törté­netét teljesebben akkor ismerhetjük meg, ha a külső szemlélő által rajzolt képet és a néprajz, a szociológia s más tudományok, illetve a művészet által feltárt önképet egymásra vetítjük. Forráskiadványunkkal ehhez a munkához, a továb­bi kutatáshoz szeretnénk érdemleges segítséget adni. Erdész Ádám

Next

/
Thumbnails
Contents