Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

e) A cigányok aránya a bűnözésben kb. 5%. Ezek besurranásos lopásokból, mezei lopásokból, hatósági közeg elleni erőszakból és verekedésekből adódnak. 3. Gazdasági helyzetük, foglalkoztatottságuk a) Gazdasági helyzetük a lakosság többi részéhez viszonyítva legalább 80%nak szembetűnően rosszabb. Ezek csak szűk viskókkal rendelkeznek és abban gyér bútorzattal. Kb. 20%, aki jó anyagi viszonyok között él, saját házzal és földdel rendelkezik s elegendő ruházattal, bútorral. b) A cigányság kb. 20%-a állandóan dolgozik, ezek állami gazdaságban szerződéses munkások, tsz-tagok, vagy egyénileg gazdálkodó földművesek. c) A községből is [így!] speciális cigányszakmák nincsenek kifejlődve, csak három vándorfoltozó van. A cigányokból alakított állami gazdaságok vagy tszek kérdése ezt megelőzően még nem vetődött fel. d) Két esetben fordult elő, hogy cigányokból szakmunkások lettek, egy festő és egy bádogos. Értelmesebb foglalkozásuk nincs. Kb. tíz családnál fordul elő, hogy a földreform során kapott földet művelné. Egy cigány család vett családi földet művel. \an lényeges különbség a cigányság életmódjában, műveltségi, egészségügyi és foglalkoztatási viszonyaiban azáltal, hogy a nagyobb többség rendszeresen nem dolgozik, kéregetésből, mezei lopásokból s egyszerű, úgynevezett szedegetésből él, műveltségi fokuk nagyon alacsony [így!], ezáltal egészségügyi téren is nagyon elhanyagolják magukat. Kb. 40%-uk eléggé tiszta, gondozott ruhában járnak, átlag műveltségi fokot értek el, s életmódjuk nem is különbözik az összlakosságétól, de ez a kisebb hányad. 4. Egészségügyi, kulturális és lakáshelyzetük a) A cigányság egészségügyi állapota a nem cigány lakossághoz viszonyítva lényegesen rosszabb, figyelembe véve azt is, hogy ők a téli időszakban is gyér ruházatban, esetleg mezítláb a hóban, fűtetlen lakásokban, csecsemőkoruktól egy szűk lakásban 10-12-en élnek. b) Az egészségügyi állapotuk megjavítása érdekében a községi tanács nagyobb részt ingyenes orvosi kezelésre jogosító igazolvánnyal látta el, a járási tanács egészségőrei pedig időközönként fertőtlenítik lakrészeiket, és esetenként tetvetlenítik. c) Az analfabétizmus aránya az időseknél: kb. 90%-ig írástudatlanok. A fiatalabbaknál kb. 20-30% analfabéta. A beiskoláztatás alkalmával a cigány szülők iskolaköteles gyermekeiket beíratják, s azokat a hidegebb idő beálltáig járatják is iskolába, de a hideg idő beálltával kb. 6 hónapig a gyermekek egyáltalán nem látogatják az iskolát. Lemorzsolódásuk aránya kb. 98%. Eredmények ezen a téren hosszú idő óta nem mutatkoznak. d) A cigány fiatalok közül ipari tanuló egyáltalán nincs, gimnáziumi tanuló is csak egy van. e) Külön cigányiskolák létesítésének gondolata községünkben egyik rétegnél sem merült fel. f) Vándorcigányok községünkben emlékezetünk óta nincsenek. g) Nagyobb többségük egészségtelen, szűk vályogviskókban 10-15 sze-