Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

Orosháza, 1957. augusztus 5. 1. A cigányság száma és aránya az össznépességen belül a) A város összlakosságának lélekszáma 32 272 fő, ebből a cigányok száma 353 fő. b) A cigányság létszámalakulása állandó növekvő irányú. 2. Társadalmi helyzetük a) A cigányság általában ténylegesen cigánynak vallja magát, és összlétszámukból mintegy 50-60 fő beszél cigányul. b) A nem cigány lakosság befogadja ugyan a cigány lakosságot, de magával egyenrangúnak nem tartja. c) Hátrányos megkülönböztetésük előfordul ugyan, de ez nem helyi, hanem vidéki vállalatok részéről, mely abban nyilvánul meg, hogy egyes vállalatok munkára nem alkalmazzák őket. d) Pártban, tömegszervezetekben mindössze kettő-három fő vesz részt, de ott funkciót nem viselnek. e) Városunkban előforduló összes bűnözések számának három %-a a cigány lakosságra esik. 3. Gazdasági helyzetük, foglalkoztatottságuk a) A cigány lakosság közül saját lakóházzal 24 család rendelkezik, és saját földtulajdonnal három család rendelkezik. A cigányság többi része bérelt lakásokban, míg egy kis része putrikban lakik. Ez utóbbiak emberi lakhelynek szinte nem tekinthetők. b) A felnőtt cigányságnak kb. 50%-a dolgozik. Ezek túlnyomó része a Barnevál, a téglagyár és csekély számban a mezőgazdaság (állami gazdaság) dolgozói. c) Speciális „cigányszakmában", mint drótos, hét fő, fúró készítő két fő és zenész kb. 40-50 fő dolgozik. Cigányságból alakítandó gazdaság gondolata nem vetődött fel, mert meglevő gazdaságaink tudnak részükre munkát biztosítani. d) A cigányságnak egy kisebb része villanyszerelő, szobafestő, szabó, cipész, kereskedő és pincér szakmát tanult és folytat. Három család kisebb földtulajdonnal rendelkezik, és azt a család műveli meg. e) A cigányság körében az iparosított és nem iparosított cigányság életmódjában lényeges különbség van, mert az iparosított cigányság a nem cigány lakossághoz hasonló életmódban él, míg a nem iparosított cigányság egy részének életviszonyai egészen elmaradottak. 4. Egészségügyi, kulturális és lakáshelyzetük a) A cigányság egészségi állapota a nem cigány lakossághoz viszonyítva nem mondható rossznak, illetve kirívó eset nincsen, mert egészségügyi szerveink éppen úgy rendelkezésükre állnak, mint a nem cigány lakosságnak. b) Egészségügyi állapotuk megjavítása érdekében külön intézkedésre nincsen szükség, mert kormányzatunk biztosítja jogaikat csakúgy, mint a nem cigány lakosságnak. c) A cigányság esetében csak az idősebb korosztálynál lehet analfabétiz-