Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

A Békés megyei cigányság történetéről (Erdész Ádám)

Sághy Erna a következőképpen foglalta össue: „Az 196l-es párthatározat évtizedekre meghatározta a cigányokkal kapcsolatos politikai alapelveket. Hosszú távon megbélyegző hatása volt annak, hogy a cigánysággal kapcsolatban csak negatív meghatározást tartalmaz."

29 A vitázó felek álláspontját és érveit a frissebb szakirodalom pontosan tükrözi. A viták elemzése ezen írásnak nem tárgya, csupán annyit jegyzek meg, a Békés megyei cigányság első számú korabeli kutatója és szószólója, Erdős Kamill magáénak vallotta és határozottan támogatta az 196l-es politikai célkitűzések alapelveit. A lakást, munkát, iskoláztatást középpontba állító integrációs politika gyakorlatba való átültetésére létrehozták a különböző államigazgatási és társadalmi szervek tevékenységét összehangoló Társadalmi Bizottságot. Egy 1964-es kormányhatározat anyagi alapot teremtett a cigánytelepek felszámolásának megkezdéséhez. Támogatás és kedvezményes hitel kombinációjával évente 800 lakás felépítéséhez biztosítottak fedezetet. Az 196l-es párthatározatot követően a helyi igazgatási szervek is megtették az első lépéseket. A Békés Megyei Tanács 1962. március 15-én fogalmazta meg a megye cigány lakosságának felemelését és társadalmi beilleszkedését célzó tervjavaslatát. A terv készítői igen optimisták voltak: „A cigánykérdés a megyében minden vonatkozásban lényegében 20-25 év alatt a cigány lakosság többségére vonatkozóan megoldható" - olvashatjuk a tervjavaslat első mondatában.

30 A tervezet 10-15 évet szánt arra, hogy a cigány lakosság műveltsége elérje a megye lakosságának általános műveltségi szintjét. Célul tűzték ki, hogy 1970-re a cigány gyermekek is a lakosság többi részének arányában végezzék el az általános iskolát, „...a cigány településeket 20 éven belül fel kell számolni" - áll a tervjavaslatban. A dokumentum megfogalmazói láthatóan nem számoltak a reális lehetőségekkel, de tény, hogy a terv gyakorlatba való átültetése megkezdődött. Végrehajtásában részt vettek a megyei tanács egyes osztályai, 1969-ben létrejött a megyei tanács keretében a Cigányügyi Koordinációs Bizottság. Ez a szervezet hangolta össze a különböző szintű igazgatási és társadalmi szervek munkáját, a bizottság jelentős sikereket könyvelhetett el. Az integrációs program megkezdésekor a megye cigány lakosságának számát 6310 főre tették. A megyei tanács adatgyűjtése szerint 48% volt a munkaképes korú népesség aránya, közülük 22% vállalt állandó munkát, 40% idénymunkából élt, míg 38% egyáltalán nem vállalt munkát.

31 1964-ben, a telepfelszámolási akció megindulásakor készített felmérés szerint a megye 26 községében voltak telepek. A nagyobbrészt mély fekvésű, zsúfolt és egészségtelen telepeken 861 épületet, összesen 942 lakást írtak össze. Ezekben élt 4647 ember, azaz 1076 család.

32 Ez azt jelentette, hogy elfogadhatatlan, nyomorúságos kö29 Sághy Erna: Cigánypolitika Magyarországon 1945-1961. Regio, 1999. 1. sz. 32. 30 Békés megye távlati terve a cigánykérdés megoldására. BéML XXIII. 8. A Békés Megyei Tanács V B. ir. 1962. évi jkv. 132-143. L. 46. sz. dokumentum. 31 Jelentés a cigány lakosság általános helyzetéről... BéML XXIII. 8. A Békés Megyei Tanács V B. ir. Jkv. 1970. L. 50/a sz. dokumentum. "Tájékoztató a Békés Megyei Cigányügyi Koordinációs Bizottság munkájáról, 1976. BéML XXIII. 25. A Cigányügyi Koordinációs Bizottság ir. 1977-21-E-O. L. 54. sz. dokumentum