Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

viszonyítva rossz. Ez abból adódik, hogy nem szeretnek dolgozni, nem dolgoznak és a legegyszerűbben, szinte nomád módon élnek. Inkább nem esznek, vagy csak keveset esznek, csak ne kelljen dolgozni. 2. Községünkben lakó cigányok nagyon kicsi százaléka állami gazdaságba jár dolgozni, itt is csak szezonmunkára szerződnek le. Tehát mezőgazdaságban dolgoznak. Az a tapasztalatunk, hogy sokszor nem keresnek meg annyit, mint amennyi értékű ennivalót fogyasztanak. A községünkben lakó cigányok egy része kupeckedéssel is foglalkozik, ún. „alkusz" szerepet tölt be az adás-vételnél, pl. ló stb. Megvesznek egy-két nagyon rossz, kehes lovat, azt lopott takarmányból felneveigetik, dédelgetik, később négyszeres áron adják el. 3. Speciális cigányszakmák nincsenek. Nem vetődött fel még községünkben az a gondolat, hogy cigányokból külön állami gazdaságot vagy tsz-t létesítsünk, mivel erre mód és lehetőség nincs. Azonban a lakosság részéről már felvetődött tanácstagi beszámolókon, kisgyüléseken, tanácsülésen, hogy a cigányokat külön kell telepíteni, mert elfertőzik az egész községet. Döglött jószágot hordanak be udvaraikba, általában azzal élnek, megfőzik és megeszik. A döglött jószág belső részét széjjeldobálják házaik környékén, kertjükbe, ezt a kutyák széjjelhurcolásszák, így fertőzik a községet. Ilyen irányú panasz cigányokkal szemben szinte mindennapos. 4. Egyáltalán nem fordult elő községünkben, hogy cigány szakmunkát tanuljon, vagy a kötelező iskolán kívül továbbtanuljon, hogy értelmiségi legyen. Még a kötelező iskolába járás alól is kivonják magukat. Nemcsak a gyermek, hanem a szülője is ellene van az iskolába járásnak. 5. A cigányság és nem cigányság életmódja között műveltség és egészségügyi, valamint foglalkoztatottsági viszonyaikban nagy a különbség. A cigányok egyáltalán nem szeretnek dolgozni, és nem is dolgoznak. Ahogy azt már fentebb említettük, besurranásos lopásokból élnek, kupeckednek, élelmüket döglött jószágokkal pótolják. Kb. két-három %-a az a cigányságnak, aki tavasztól őszig munkában van, és életmódját megközelítően a többi lakosok arányához emeli fel. Egészségügyük szinte kirívó, mikorra felnőnek, mindegyik beteg, csont tbc-s stb. Ez előadódik vérfertőzésekből, hiszen a nemi élet nagyon nagy náluk. Cigányok nagy része, kivéve a most serdülő fiatalokat, akik kb. 1950-től voltak iskolakötelesek, analfabéták. Egészségügyi, kulturális és lakáshelyzetük 1. A cigányság egészségügyi állapota a nem cigány lakossághoz viszonyítva nagyon rossz, általában mindnyájan csont- vagy tüdő tbc-sek. 2. Az egészségügyi állapotuk megjavítása érdekében ingyenes gyógykezelésben részesítjük őket, lakásukat rendszeresen fertőtlenítjük, kötelező orvosi vizsgán kell időközönként megjelenniük stb. 3. Községünkben lakó 90 cigány közül kb. 80 fő az, aki nem tud írni és olvasni, tehát analfabéta. Ebből 25 fiatal, 55 idős. 1950. évtől minden iskolakötelest beiskoláztunk, de a fegyelem nagyon rossz náluk. Minden kényszerintézkedést folyamatba tettünk velük szemben, hogy iskolába járjanak. Lemorzsoló-