Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

A cigányság egészségügyi állapota, tekintve lakás- és szociális viszonyukat, kielégítő. A halálozás nem több, mint a lakosság többi rétegeiben. Egészségügyi állapotuk megjavítása érdekében tisztasági vizsgálatokat végeznek az egészségügyi szervek, valamint ez évben már négy ízben tetvetlenítést is végeztek közöttük. A cigányság kb. 90%-a analfabéta, ez egyaránt megfelel az idősebb és a fiatalabb korosztályra vonatkozólag is. Az iskolaköteles gyermekeknél igen nagy a lemorzsolódás, a beiskolázott gyermekek esetleg 10%-a, ha befejezi tanulmányait évente. Ez ideig még ipari-, közép- vagy főiskolai tanulónak egy cigány fiatal sem ment. Külön cigányiskolák létesítésének kérdése még ez ideig nem vetődött fel, most azonban az MSZMP intézőbizottsága is foglalkozott a kérdéssel, és az a nézet alakult ki, hogy célszerű lenne egy ilyen külön cigány iskola létrehozása, ahol a gyengébb szellemi fejlettségű gyermekekkel megfelelően foglalkoznának a nevelők. Erre vonatkozólag a cigánysággal megbeszélés még nem történt, egy úgynevezett cigánygyűlés folyó hó 4-ére van összehívva. Vándorcigányok községünkben nincsenek, le vannak telepedve, egy része igaz, hogy nem megfelelő lakásban, vagyis a lakásviszonyok rossznak mondhatók közöttük. Lakásépítési akcióról tudomásunk nincs. 5. A községi tanács vb, valamint a politikai vezetők a cigányság helyzetének megjavítása érdekében célszerűnek látná a lakás céljára nem megfelelő épületeket, melyek nem is megfelelő helyen épültek, hanem vizes, posványos területen, megfelelő helyre átépíteni, melyre azonban a cigányság nem hajlandó, hogy ez nekik még költséget jelentsen. Továbbá a külön cigányiskola beállítását, melyhez a felsőbb szervektől segítséget vár a községi tanács vb, hogy a cigányság természetéhez megfelelő nevelővel legyen az iskola ellátva. Zöldi László vb-elnök Kisdombegyház, 1957. augusztus 3. 1. Cigányság száma és aránya az össznépességen belül a) A község összlakosságának száma: 1460 fő, ebből a cigányok száma: hat fő. b) A létszámalakulásuk növekvő irányú kismértékben. 2. Társadalmi helyzetük a) Cigánynak vallják magukat, azonban cigányul nem beszélnek. b) A község lakossága ezeket a cigányokat befogadja, és magával egyenrangúnak is tekinti őket, mivel ezek a cigányok földműveléssel foglalkoznak, és amellett alkalmilag zenélnek is.