Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

vei ezelőtt még csak nyolc-tíz fő volt, és ez a két-három család már ennyire elszaporodott. 2. Társadalmi helyzetük a) Magukat cigánynak vallják, de nem beszélnek cigányul. b) A község magyar lakossága nem tekinti magával egyenrangúnak őket, mivel viselkedésük és életmódjuk teljesen különbözik a község lakosságáétól, így pl. örökké veszekednek, dögöt esznek és lopnak. c) A törvény előtt és hivatalos helyeken hátrányos megkülönböztetésben nem részesülnek, de a lakosság csak cigányoknak tekinti őket. d) Politikai életben, ifjúsági mozgalmakban, tömegszervezetekben és a tanácsokban semmilyen tisztséget nem viselnek és részt sem vesznek benne. e) A cigányok 80%-a büntetett előéletű, különböző orvhalászat, lopás, verekedés és egyéb dolgok miatt. A mezei lopások 80%-át, fakivágásokat és egyéb dolgokat kizárólag a cigányok csinálják. 3. Gazdasági helyzetük, foglalkoztatottságuk a) Gazdasági helyzetük nem rosszabb, mint a községbeli mezőgazdasági munkásoké, azonban keresetüket legtöbb esetben megisszák. Közülük többen pedig egyáltalán nem is akarnak dolgozni, s a lakosságtól való kéregetésből, valamint egyéb módon tartják fent magukat. b) A foglalkoztatottság részükre biztosítva van. Leginkább pásztorkodással foglalkoznak és cséplési idényben a cséplőgéphez is eljárnak. Azonban keresetüket itt is megisszák. c) Speciális cigányszakma nálunk a vályogvetés és a tapasztás. Termelőszövetkezetbe belépni nem akarnak, és nem is akartak, ugyanakkor a meglévő termelőszövetkezet tagsága nem is vette volna be őket mint tagokat. d) Szakmunkás vagy értelmiségi foglalkozású közülük nincsen. Földdel nem rendelkeznek, paraszti munka végzését lehetőleg kerülik. e) írni-olvasni nem tudnak, csak a tíz éven aluli kisgyerekek. 4. Egészségügyi, kulturális és lakáshelyzetük a) Egészségügyi állapotuk általában megfelelő, azonban különböző emberi és állati betegségeknek ők a terjesztői. b) Orvosi kezelés részükre is biztosítva van, azonban a kórházi ápolási költséget nem szokták megfizetni. c) Tízéves koron felüliek analfabéták, a kisebb gyerekek már járnak iskolába, azonban a lemorzsolódás nagy, mivel sok esetben nem engedik őket szüleik iskolába. d) Ipari tanulónak, közép- és főiskolai tanulónak egy sem ment, és nem is akarnak menni. e) Külön cigányiskolára nincs szükség. f) Néha megkerülnek a községben is [így!] teknőcsináló, foldozó és egyéb árus vándorcigányok, de ezek állandó lakhelye más községekben van. g) Lakásviszonyaik általában rosszak. Lakásaik túlzsúfoltak, és így különböző betegségek melegágyai. h) 1946-ban a cigányok részére is volt házhelyjuttatás, és amelyik építeni akar, ma is kaphat házhelyet a cigánytelepen.