Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

a) A cigányok egészségügyi állapota a nem cigány lakossághoz viszonyítva nem mondható nagyon aránytalannak. Annyi bizonyos azonban, hogy nem a legegészségesebbek, illetve nem olyan szintű az egészségügyi állapotuk, mint a nem cigány lakosságnak. Adódik ez abból, hogy primitívebb életkörülmények között élnek. Sokszor előfordul - különösen, ha a rendfenntartó szervek figyelme nem terjed ki rájuk eléggé -, hogy megdöglött állatok húsát fogyasztják. Ez sem mondható egyformának az év különböző, illetve mindegyik időszakában. Különösen télen és tavasszal - amikor a keresetük gyengébb - folyamodnak döglött állatok húsának elfogyasztásához. Ez sem mondható azonban mindegyik cigányról. b) Mit tesznek az egészségügyi állapotuk megjavítása érdekében? Ezt két részből világítom meg jelentésemmel. Az egyik az, hogy ők maguk mit tesznek, a másik, mit teszünk mi az állam részéről. Elsősorban mit tesznek ők ennek érdekében: igyekszenek ruházatot venni, tehát a jobb öltözködést igyekszenek maguknak biztosítani. Ezzel jár az, hogy rendszeresebben mosakodnak, tisztálkodnak. Igyekszenek jobb házak megépítésére. Vannak, akik sertést állítanak be hizlalni. Ez magával hozza azt, hogy kedvezőbben alakul ki az ételük, amit elfogyasztanak. Mit teszünk mi az állam részéről? Elsősorban kötelezzük őket gyermekük előírásszerű oltására. Orvos jelenik meg, aki megvizsgálja környezetüket, lakásukat tisztasági szempontból stb. (Ez nagyon helyes az állam részéről, azonban ezt sokszorta fokozni kell, ez a vb véleménye.) c) Az analfabétizmus. "Vitán felüli, hogy az idősebbek sokkal, de sokkal jobban el vannak maradva, és több közülük az analfabéta, mint a fiatalkorúaknál. (Ez a szocialista társadalom fölénye.) A fiatalok már olvasnak folyékonyan, számolni tudnak, azok, akik dolgoztak egy-két évet az iparban, megnövekedett a szókincsük, kezdenek merni bírálni és véleményt alkotnak egyes kérdésekről. Természetesen az iskolai mulasztásoknál vezetnek. Sok a mulasztók száma közülük. Ez sem mondható az év minden időszakában. Amikor dolgoznak, és ezáltal keresnek, elküldik gyermeküket [az iskolába], mert tudják, hogy a bírságot be tudja az állam hajtani rajtuk. d) Eljutnak-e a cigány fiatalok magasabb iskolákba vagy az iparba? Nálunk iskolázni még nem jelentkeznek, illetve jelentkeztek. Ez azonban saját hibájukból történik, hisz nem akadályozzuk őket. Van azonban ezen a téren is tennivaló az állam részéről. Kellene pl. nekik is emelni a műveltségüket, ezzel egy időben gazdaságilag megerősíteni őket úgy, hogy mondjuk legyen jobban [igényük] magasabb iskolára elmenni. e) Felmerült-e külön cigányiskolának szükségessége? Nem. Nincs is ilyen. Úgy mi, a vezetők, mint a lakosság sem, nem támogatnánk ezt. Mégpedig elgondolásunk szerint ez nem is volna helyes. Nem volna azért, mert nem kerülnének talán olyan közel a nem cigányokhoz. f) Vándorlások. Ilyen van itt is. Mivel ide letelepedés nem kell, így az idevaló bejelentésüket elfogadjuk. Azok jönnek ide, akik ide nősülnek. Szeretnek itt lakni, mert keresethez jutnak. g) Milyen a lakásviszonyuk? Általában rosszak, kicsik, és nem mondhatók kielégítőnek. h) Építkezésüket elősegítő akció, ilyen nálunk nincs. Nem is fordulnak