Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

megállapítani, hogy I. r. vádlott valótlant mond akkor, amikor azt állítja, hogy nem járt a kivégzés előtt a dobozi csendőrőrsön. Logikusnak látszik II. és III. r. vádlott azon előadása, hogy a kivégzések további irányítását is Boldizsár I. r. vádlott végezte. Tekintettel azonban arra, hogy időközben Boldizsár intézkedett a foglyok elszállásolása tekintetében, eljárt a dobozi őrsön. Ungvári Erzsébettel is hosszabb ideig együtt volt, emellett Kozma Tivadar és Ungvári Erzsébet tanúk vallomásából kitűnően még a későbbiek folyamán is ott tartózkodott a kastélyban, a kastélyba érkezés és kivégzésig eltelt időt is figyelembe véve bizonyos mértékig aggályossá teszik II. és III. r. vádlottak előadását. Bár Ungvári Erzsébet és Kozma Tivadar tanúk egyes részletekre már nem emlékeznek, azt határozottan állították, hogy a kivégzés időpontjáig több esetben látták I. r. vádlottat. Miután így, egyrészt II. és III. r. vádlott, másrészt I. r. vádlott között lényeges körülményekre nézve érdekellentét van, azért a fent hivatkozott körülményekre tekintettel II. és III. r. vádlott terhelő vallomása ellenére minden kétséget kizáró módon nem volt megállapítható, hogy I. r. vádlott a kivégzésben ténylegesen részt vett-e. Molnár IV r. vádlott azon védekezését, hogy ő csak a lövöldözés végére érkezett a kivégzés színhelyére, a bíróság nem fogadta el. Z. Szabó Károlyné vallomásából megállapíthatóan Molnár IV r. vádlott még azelőtt szólt be a csőszházba, mielőtt a temető területére bevezették volna a kivégzésre ítélt csoportot. Molnár vádlott védekezése már csak azért se fogadható el, mert előadása szerint a csőszháztól a kivégzés színhelyéig kb. 30-40 métert kellett mennie és csak akkor indult el, amikor az első lövéseket leadták. Valójában azonban a csőszház a kivégzés színhelyétől legalább 200-300 méter távolság [ra] van. Lehetetlen tehát, hogy ezt a távolságot a sortűz megkezdésétől befejezéséig IV r. vádlott megtehette volna. Z. Szabó Károlyné vallomásából kitűnően IV r. vádlott még azelőtt járt nála, mielőtt a csoportot a temetőbe vitték volna. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy hallotta a kivégzendő csoport egy nő tagja szájából a következőket: „Jaj, méltatlanul kell elpusztulni." Ugyanis a kivégzési hely távolságából már e kijelentések nehezen voltak hallhatók, viszont a kastélyból a temetőhöz vezető úton, a csőszház közelében kellett elmenni. így tehát nevezett tanú nyilvánvalóan helyesen emlékszik arra, hogy Molnár IV r. vádlott a csoportnak a vesztőhelyre való megérkezése előtt járt nála. Molnár János IV r. vádlott védekezését tehát e vonatkozásban elfogadni nem lehetett. Ugyancsak nem fogadta el vallomását abban a vonatkozásban sem, hogy csak a levegőbe lőtt. Ezt ugyanis semmilyen adat alá nem támasztja. Ha ő ki akarta volna magát vonni a kivégzés alól, módja lett volna úgy intézni, hogy a csőszkunyhóból késve érkezzen meg, és ez alkalmas lehetett volna számára a kimagyarázkodásra. Az azonban megállapítható nem volt, hogy ténylegesen kézigránátot dobott volna. Kalocsai II. r. vádlott ugyan olyan vallomást tett, hogy mindenkinek osztottak ki kézigránátot. Ebből azonban egyedül egyéb támogató adatok hiányában arra következtetni megnyugtatóan nem lehet, hogy IV r. vádlott azt ténylegesen eldobta-e, vagy egyáltalán kapott-e kézigránátot. Ugyanis a dobozi csendőröket közelebbről nem ismerték, és az adott körülmények között figyelem-