Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

35/b Vésztő, 1929. május 22. A Nagy Sándor-telepi lakosok ismét petíciót nyújtanak be a cigánytelep áthelyezéséért Kérvény Méltóságos Alispán Úr! Mi alulírott Vésztő községi Nagy Sándor-telepi lakosok, az itteni tarthatatlan állapotok megszüntetése végett a cigánytelep kijjebb helyezését kérjük. Kérésünk támogatására a következő okokat soroljuk fel: 1. Az utcánk járhatatlansága. Az utcánkról a talajvíz a cigánytelep mellett levő levezető árkon távozna el. Ez örökösen tele van a putrikból kikerült szeméttel és mindenféle undorító piszokkal, mitől a víz lefolyni nem tud. Itt említjük meg, hogy ez az árok, mely nincs egy méter széles, és egy deszkakerítés választ el bennünket a cigányteleptől. 2. Udvarainkban a baromfi- és jószágtartás alig lehetséges azért, hogy a cigányok az elhullott állatok hulláit még talán idegen határból is összehordják, annak hulladékait egyszerűen kidobják, amit az ebek széjjelhordanak, terjesztve a ragályt. A mostani nehéz viszonyok mellett az, hogy jószágot nem bírunk tartani, létünket teszi tönkre. 3. Káros a telep közvetlen szomszédsága egészségünkre is. A 30 vagy 32 putriból álló telepnek, mely alig egy holdnyi területen fekszik, nincsen egy árnyékszéke, az összes szemét, emberi ürülék és állati hullarészek, amik kidobálva bomlanak fel, a tájat teljesen megfertőzik. A teljesen kéménytelen putrikban égő tüzek füstje beborítja az egész tájat, udvaraink füstbe[n] úsznak. 4. A telep közvetlen szomszédsága miatt sokszor ki vagyunk téve annak, hogy udvarainkon vásott cigánygyerekek megdobálnak. 5. Káros a telep közvetlen szomszédsága fejlődésben lévő gyermekeink erkölcsére is. Mert ha a cigányok közt veszekedés van, ami naponta megesik, akkor ezek olyan szemérmet sértő kifejezésekkel illetik egymást, amit nem bír el a papír. Nem is említve a sok szeméremsértő tréfát, amelynek minden szava áthallatszik, ami zsenge lelkükön kell, hogy nyomot hagyjon. 6. A telepen örökös a füstveszély, mivel a putrikon nincsen kémény, a tetejük gizgaz. A közelmúltban is kigyulladt három. A negyedik földig égett, melyben bennégett a gazdája is. Csak a véletlennek köszönhetjük, hogy a tűzvész telepünkön is végig nem pusztított. 7. Utoljára hagyjuk az ingatlanaink értékében okozott kárt, amit a cigánytelep idehelyezése okozott. Telepünk 1904-ben alakult, amikor csendes, nyugodt lakóhely volt, egész 1914-ig, amikor a cigánytelep ide lett helyezve, közvetlen telepünk alá. Azóta a fentebb sorolt okok miatt oly rossz híre van, hogy anyagi kár nélkül még eladás által sem menekülhetünk a ránk erőszakolt rossz szomszédságtól.