Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

berénybe érkezik, s ez alkalomra a vasúthoz kocsit, a községben pedig szállást kér. A kocsiról és a szállásról gondoskodtam, és másnap délelőtt 9 óra tájban átüzentem dr. Karai Gusztáv községi ügyvezető orvosnak, hogy dr. Babó Tivadar közegészségügyi főfelügyelő a gyorsvonattal Mezőberénybe érkezik. Előadom, hogy a községi ügyvezető orvost a községházára fel nem kértem, mert erre utasítást nem kaptam, csupán azt közöltem vele, lehet, hogy vele is dolga lesz. Erre dr. Karai Gusztáv azt üzente vissza, hogy fontos dolga van, ha elvégzi, a községházára fel fog jönni. Feltett kérdésre a községi főjegyző kijelenti, hogy a kiütéses tífusz elleni védekezés érdekében tett hatósági intézkedésekkel a községnek eddig mintegy 2 000 0000 korona költsége merült fel. Természetesen nincs abban a helyzetben, hogy a képviselő-testület határozata nélkül a fölmerült költségek esetleges megtérítésére kérelmet terjeszthessen elő. Ezzel a jegyzőkönyv felolvasás után helybenhagyó lag aláíratott. Folytatólag felvétetett Békésen 1925. évi március hó 10-én. Jelen voltak alulírottak. Megállapítja a vizsgálatot vezető főszolgabíró, hogy Mezőberényben a kiütéses tífusz jelenlétét dr. Babó Tivadar közegészségügyi főfelügyelő állapította meg február hó 13-án. Megállapította, hogy már február 14-én reggel az úgynevezett Párizs és London cigánynegyedek csendőrkordonnal voltak körülvéve, és hogy a szigorú zár 14 napig tartott, és hogy London városrésznek egyik fertőzött háza ma is zár alatt van. Megállapíttatik végül, hogy Mezőberényben hat egyén betegedett meg kiütéses tífuszban, közülük egy egyén halt meg. K. m. f. Moldoványi János főszolgabíró Elekes Sándor főjegyző Hoffmann Márton jegyzőkönyvvezető K. m. f. BéML IV B. 407. b. Békés vármegye alispánjának iratai 244/1925. írógéppel írt tisztázat.