Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

zéseim, nevezetesen a községi cigányok és szegények tetvetlenítése és heti ellen­őrzése az előírt módon és gondossággal, nem foganatosíttatnak, minek követ­keztében megtörténhetett, hogy a kerületi közegészségügyi felügyelő Mezőbe­rényben a szegényházak és cigánytelepeknek lakóit eltetvesedetteknek találta, és a nagyfokban ruhatetves cigánycsaládok körében hét kiütéses tífuszra gya­nús, lázas beteget talált, akik közül eddig háromnak vére vizsgáltatván meg, mind a háromnak vérvizsgálata kiütéses tífuszra pozitív eredményt adott. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a kerületi közegészségügyi felügyelő szemé­lyes megállapításáig a fenti megbetegedésekről sem a cigánytelepek heti ellen­őrzésére és vizsgálatára kötelezett szakközegeknek, sem ennek folytán a községi elöljáróságnak és egyéb eljárásra illetékes hatóságnak egyáltalán tudomása nem volt. Ezen fertőző forrásról tehát a kellő ellenőrzés hiányában a kiütéses tífusz máshová is elhurcoltatott, amint azt a múlt hónap 25-én Sarkadon kiütéses tífuszban megbetegedett és 8-10 nappal előbb a mezőberényi cigánytelepen (Párizs telep) az azóta szintén kiütéses tífuszra gyanús tünetek között elhalt Zöld, illetve özv. Kolompár Antalné szül. Rácz Eszternél egy éjszakát töltött Boda Matild sarkadi cigányasszony megbetegedésének körülményei mutatják. Ezen, immár súlyos következményekkel járó szomorú helyzet csak oly módon alakulhatott ki, hogy az ezen ügyben eljárásra illetékes hatósági közegek köte­lességüket egyáltalán nem teljesítették. Értesülésem szerint az illetékes járási főszolgabíró Mezőberény nagyközség elöljáróságától időszakonkint rendszeres jelentéseket (legutóbb folyó évi január hó 31-dikéről keltezve) kapott arról, hogy a cigánytelepek az előírt módon hetenkint pontosan ellenőriztetnek, és hogy a cigánytelepek lakói tiszták és betegségtől teljesen mentesek, ami nyilvánvalóan a valóságnak meg nem felelt, és a cigánytelepek heti ellenőrzéséről vezetendő napló adatainak valótlan voltára vet világot, mert az ügyvezető községi orvos még a múlt hó folyamán kénytelen volt két Romo nevű cigány fiút tífusz gyanú­ja miatt a gyulai állami közkórházba szállítani. Ezen szállítás is óvórendszabá­lyok alkalmazása nélkül lett teljesítve, ami a közkórház igazgatósága részéről felszólalásra adott alkalmat, az elszállítás után a betegek lakásán pedig fertőtle­nítés egyáltalán nem foganatosíttatott, sőt a telepen ez után röviddel elhalt Zöld, alias Rácz Eszternél, az ügyvezető községi orvos a halotti bizonyítványban a halál okául bélvérzést, a betegség neme gyanánt pedig bélfekélyt állapított meg, fertőtlenítést Rácz Eszter halála után sem végeztetett, holott az előző megbete­gedések tudatával a bélvérzéses Rácz Eszter megbetegedését szintén tífusz gya­núsnak kellett volna tekintenie. Ezen botrányosan felületes eljárásból keletke­zett veszedelem lehetőleges korlátozása céljából elrendelem, hogy a veszedelem színhelyén járt kerületi közegészségügyi felügyelő által javasolt óvintézkedése­ket Alispán Úr sürgősen és szigorúan hajtassa végre, nevezetesen Mezőberénynek zár alá helyezett két, London és Párizs nevezetű cigánytelepe mindaddig zár alatt tartandó, amíg azoknak minden viskója és a viskóknak minden holmija és lakója alaposan nem fertőtleníttetett. Ezen fertőtlenítések mindannyiszor meg­ismétlendők, amíg a cigánytelepek minden viskója és a viskók minden hol­mija és lakója teljesen tetűmentessé nem válik, a zárlat csak ez esetben oldható

Next

/
Thumbnails
Contents