Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

teg, szívbajos, halk szavú nő. Nem törődött ő már évek óta semmiféle sérelemmel, csak fájdalmas betegségével, mely miatt most is kórházban van. Nem is kapcsolódott be semmibe. Nem volt aktív. Véletlen beszélgetés, mások ötlete, néhány szó s megszületik a gondolat a gyászfelvonulásra. Igricz és Szécsiné vallomásával már foglalkoztam. Senki sem emlékszik olyan szavakra, amit Igricz Péter több száz méterről hallott, amit egy gyenge hangú, beteg nő mondott, és foglalkoztam Szécsinével is. Ezek mindegyike azonban más és mást hallott. Nem azonos szöveget. A felvonulás azonban minden atrocitás nélkül, az első világháborúban elesett hősök emlékművének megkoszorúzásával kezdődött és végződött. Senki provokáló magatartást nem tanúsított, a tömeg néma volt, nem izgatta fel olyan beszéd, mely egyetlen meg nem engedett hangra bírta volna bárki ellen. Nehezen lehet elhinni, hogy ez a kistermetű, halk szavú nő, betegen támadni tudott volna. Betegségén túl csak más ember fájdalma érdekli csupán. [...] Végső kérelmem tehát: I. r. vádlott bűnösségét izgatás bűntettének szíveskedjék minősíteni és a rendkívüli enyhítő szakaszt alkalmazni vele szemben. Ugyanez a kérelmem Radóczi András esetében is. Hraskó Károly érdekében felmentő ítéltet kérek. Sárdi Mártonné bűnösségének megállapítása esetében a kiszabandó büntetés felfüggesztését kérem. Tisztelettel: Nádházi János I. r., Radóczi András IV r., Hraskó Gyula [helyesen: Károly] VI. r. és Sárdi Mártonné VTI. r. vádlottak képviseletében [dr. Sal István ügyvéd aláírása hiányzik] Aláírás és hitelesítés nélküli irat, keltére csak a megyei bíróság iktatóbélyegzőjén feltüntetett „1958. jan. 2" utal. - BéML - B. 776/1957. Dr. Sal fellebbezése rendkívüli bátorságot tükröz. Nemcsak részletezte és bizonyította védencei mentő körülményeit, jó szándékú, a rend és béke őrzésére irányuló sikeres tevékenységüket, de közben mintegy vád alá helyezte a hamisan tanúskodókat. A vádak egy részét igyekezett Nátorra áthárítani, akiről ő is tudta, hogy már külföldön volt. Nehezményezte, hogy az eredetileg számos gyanúsítottból a bíróság elé csak néhányan (s valamennyien munkások) kerültek... Ibit mersze a Rákosi-féle időszakot a személyi kultusz idejének nevezni, amikor is számos kommunistát ítéltek el; erre utalva jelezte, hogy Nádházit sem illik 10 év után ismét elítélni azért, mert szociáldemokrataként a Rákosi vezette MDP-be nem vették át... 'Vb.: 86/3., 6. sz. dokumentum. 2 A forradalmi tanács határozata ez; 1. Gyulai Hírlap, 1956. 1. szám (november 1.). 3 A megyei bíróság épületéről van szó.