Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

beszéde, illetve ordítozása során többek között olyan kijelentéseket tett, hogy „ki a kommunistákkal a vezetésből, ezután megnézzük, hogy kikre bízzuk a város sorsát". Ezt követően, mintegy jeladásra, egymás után hangzottak el mások részé­ről is hasonló izgató kijelentések. A következő napokban a gyulai gazdasági vasúmái is megalakult az „üze­mi munkástanács", melynek I. r. Gyepes Pál vádlott is tagja lett. Mint e „mun­kástanács" tagja, illetve kiküldötte jelent meg a gyulai „városi forradalmi ta­nács" által 1956. november 12. napján megtartott gyűlésen. Vádlott ekkor is az elsők között szólalt fel és többek között olyan kijelentést tett, hogy „a mostani kormányt nem választotta meg senki, az nem képviseli a magyar nép bizalmát [így]". A sztrájkkal kapcsolatosan kijelentette, hogy „ha sztrájkolunk, magunk vállaljuk érte a felelősséget, mindannyian felelősek vagyunk érte". 1956. november első felében a gyulai „városi forradalmi tanács" egy kül­döttséget menesztett a kormányhoz, hogy a követeléseikre választ kérjenek. Mikor e küldöttség visszaérkezett, a „városi forradalmi tanács" gyűlést hívott össze 1956. november 22. napjára, mely alkalommal a „forradalmi tanács" elnöke. Nádházi János beszámolt az útjuk eredményeiről és ugyanakkor bejelentette, hogy a kormány óhaja az, hogy a munkát mindenütt vegyék fel. E bejelentés után a résztvevők közül többen helyeselték a munkafelvételt, de számosan vol­tak olyanok is, akik ennek ellene voltak. Már úgy nézett ki, hogy a többség a munka felvétele mellett fog kiállni, mikor I. r. Gyepes Pál vádlott, mint a gaz­dasági vasút küldötte szót kért. Beszédét azzal kezdte, hogy „nekem az az érzé­sem, hogy amikor a magyar dolgozók nem döntenek egységesen a munka felvé­tele mellett, ez azért van, mert nem bíznak a kormányban". Majd többek kö­zött kijelentette, hogy „amikor leültünk a Szovjetunióval tárgyalni, azt hittük, hogy ki fognak vonulni. A Szovjetunió most újabb javaslatokat tesz a békére és mindenre, s ugyanakkor a más népek belügyeibe való be nem avatkozásról is beszél, de éppen ennek az ellenkezőjét teszi, beavatkozott a magyarországi ese­ményekbe is". E beszéd elhangzása után a jelenlévők a munka felvétele ellen döntöttek. A gyulai gazdasági vasút „munkástanácsa" néhány napi működés után anélkül, hogy valamilyen tevőleges szerepet vállalt volna az ellenforradalmi ese­ményekben, a kormány felhívására megszűnt. Sztrájk pedig csupán néhány na­pig volt e vasúmái, az is részleges volt. I. r. Gyepes Pál vádlott az 1956. november 22-iki gyűlést követően már nem jelent meg a „forradalmi tanács" gyűlésein. 1956. október 30. napján a gyulai N. Balcescu román tanításnyelvű álta­lános gimnázium tantestülete Lőrinczi Zoltán gimnáziumi tanár kezdeménye­zésére leváltotta a gimnázium igazgatóját, Szilágyi Pétert, és új vezetőséget vá­lasztott Tyirityán Katalin és dr. Hernádi Lajos gimnáziumi tanárok személyé­ben. II. r. dr. Hernádi Lajos vádlott, aki mindeddig távol tartotta magát az ellenforradalmi eseményekben való részvételtől, mint a gimnázium küldötte

Next

/
Thumbnails
Contents