Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)
kiegészítés 1 [így] nem lett közzétéve a megyében sehol hirdetmény útján, márpedig, mivel ezen utóbbi tartalmazza az ilyen cselekményekkel kapcsolatosan a halálbüntetéssel való fenyegetettséget, ezért a védelem álláspontja szerint vádlottak nem felelhetnek cselekményükért a rögtönítélő bíróság előtt. Ugyanakkor a védelem véleményét azzal támassz [így] alá, hogy a vádlottak cselekménye köztörvényi bűntettet is megvalósítottnak látszik, pl. esetleg a BHÖ 1/b) pont szerintit is, tehát a cselekmény horderejének megfelelően rendes úton is felelősségre vonhatók és megfelelően megbüntethetők. Tehát még célszerűségi okok sem indokolják a rögtönbíráskodást. Kiegészítésként becsatolja a Gyulavári Községi Tanács 3/1957. ikt. sz. igazolványát, miszerint a községi tanács tulajdonát képező hangos híradó készülék használhatatlan, a községben áramkorlátozások vannak, nappal és esti órák alatt, melyből azt a következtetést vonja le, hogy a terheltek nem szerezhettek tudomást a halállal való fenyegettségről. 2 A tanács elnöke: az igazolványt az iratokhoz becsatolja. Bíróság tanácskozásra vonul vissza, miután a tanács elnöke kihirdeti az alábbi végzést: A bíróság az ügyész előadása, a bíróság elé terjesztett bűnügyi iratok alapján, a becsatolt orvosi bizonyítványok és egyéb okiratok alapján úgy látja, hogy a tárgyalásnak sem anyagi-jogi, sem eljárásjogi akadálya nincsen. Nem osztja a bíróság a védelem azon álláspontját, miszerint terheltek nem vonhatók felelősségre a rögtönítélő eljárás során, abból az elvi megokolásból, hogy a 28/1956. sz. rendeletet kiegészítő 32/1956. ME sz. rendelet, illetve kiegészítés Gyulaváriban nem lett közzétéve. Kétségtelen, az alaptörvényből kimaradt a halállal való fenyegetettség, azonban a kiadott kiegészítés e nélkül is teljesen felesleges volt, csupán az ugyanilyen irányú formai aggályok eloszlatására szolgált. Köztudomású tény, nemcsak szakemberek, hanem laikusok előtt is, hogy a statárium minden jogrendszerben, úgy a burzsoá, mint az átmeneti, mint a szocialista jogrendszerekben nemcsak különleges perrendi szabályokat, pl. fellebbezés kizárást, vagy a gyors eljárást jelenti, hanem egyben a súlyosabb, a halállal való fenyegettséget [így] is. Amikor tehát az alaptvr. született, éppen ezért kihagyták belőle, mint feleslegest, a halállal való fenyegettséget [így]. Később ugyanilyen irányú aggályokból a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa ezt a pótlást kiadta, mit azonban bíróság formainak tart. Kétségtelenül arra szolgál, hogy mindennemű aggályt kizárjon. 3 Ez a pótlás rádió útján be lett mondva, melyet törvényes kihirdetésnek kell tekinteni. 4 [...] [...] A fő közzétételnek a rádiót kell tekinteni, a helyi sajtó és falragaszhirdetmény pedig éppen azt ä preventív célt szolgálta, hogy a lakosság még szélesebb körben tudomást szerezzen erről. 5 Emellett a vádlottak cselekményeiket a rögtönítélő eljárás bevezetése után
