Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

héten, hétfőn reggel tartsuk meg a szakszervezeti választásokat, illetve a jelölést. [...] [...] Szilágyi János: beszámolója elején hangoztatta azt, hogy a munkásta­nács működésén áll vagy bukik a gazdaság, de nemcsak az ötös tanácson, ha­nem az összes munkástanácstagokon is. A munkástanács legfontosabb feladata a termelés szorgalmazása. Engem a vezetőségválasztás meglepett. Őszintén szólva nem is készültem rá. Ismertette az országos eseményeket, és hogy a dolgozók okt. 23-i követelése jogos volt, mert nem kapták meg azt a jogos életszínvonalat, amit elvárhattak, szerinte október 23-át követően 3 lehetőségünk volt. Forradalom, polgárhábo­rú vagy világháború, mert a munkásság jogos követelését az ellenforradalom használta ki. Az én megválasztásomra vonatkozóan megkérem Rózsa elvtársat, hogy mit végeztek Hódmezővásárhelyen, mert tudomásom szerint Hódmező­vásárhelyen Rózsa elvtársnak azt mondották, hogy az én elbocsátásomat be­szélje meg újra a kibővített munkástanáccsal, és azt közölje velük (Hódmezővá­sárhellyel). Én 12 éves korom óta állandóan dolgozom. Régebben a munkásság jogos követeléséért én is sztrájkoltam. 1936-ban sztrájkot vezettem le 2-4 fillé­res órabéres [így] javításért. Mindig a társadalomért dolgoztam. Sok emberrel gyűlt meg a bajom, míg igazgató voltam, de senkitől sem akartam elvenni egy fillért sem, amit jogosan megkeresett. Programom mi lehet? Bosszúállás nem vezet és senkit sem vezethet ebben az országban. Én nem akarok itt igazgató lenni, ha megválasztanak az elvtársak, akkor a munkástanáccsal karöltve dol­goznék a gazdaság mielőbbi talpra állításáért. Mindenki mondja meg mindenki hibáját, mert csak így lehet fejlődni. Kérném a dolgozókat, hogy felszólalásuk során az elkövetett hibámat teljes nyíltsággal hozzák ki. Ha a pártszervezet megalakul, azt sem vezetheti bosszú, hanem a megértés szellemében kell kezel­ni minden dolgozót. A forradalmat követően kommunisták is részt vettek a vörös csillag ledöntésében, sőt a hősi halott szovjet katonák temetőjében is le­verték a csillagot. El akarták égetni a vörös zászlókat. Ez helytelen volt, de az ebbe részt vett elvtársakat sem lehet érte megszólni, mert nem tudták, mit cse­lekszenek. Szeredi István elnök felkéri a tagokat, hogy Szilágyi et. beszámolójához szóljanak hozzá. Rózsa Sándor: Több kérdésem volna Szilágyi et.-hoz a személye felől el­hangzott vitákkal kapcsolatban: az a hír járta, hogy századosi rangban szolgált a karhatalmistáknál. 1 Az a hír járja, hogy 120 000 Ft van a bankba [így] .Továbbá, Dara József volt főagronómust az AVO-sokkal elvitette és megverette. Szilágyi István: Ha Szilágyi et. 1930-ban sztrájkot vezetett, de velünk 12 évig nem éreztette, hogy a dolgozókkal érez. Legalább olyan üb-t tartott volna, akik a dolgozókat képviselik, mivel nekünk nem állt módunkban orvosolni sé­relmeinket. Sok oly kérelem volt, amit nem orvosoltak, hogy csak egyet mond­jak, Csomós kartársunk 500 Ft kölcsönkérelmét sem teljesítette, holott már az a dolgozó 5 éve a gazdaság dolgozója. Kurta Mihály: Csak az a hozzászólásom, hogy a munkásosztály a forra-

Next

/
Thumbnails
Contents