Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

körben helyezzenek párttagokat. A vízügytől elbocsájtották Buzi Gábor MDPtag versenyfelelőst, Bagó Károly MDP-tag személyzeti vezetőt alacsonyabb munkakörben helyezték. A szociális segélyek elosztásánál aktív tevékenységet fejtettek ki, hogy az illető kommunista ellenforradalmároknak több segélyt fizessenek ki, illetve magasabb összegeket. A vízügy igazgatóság ezen forradalmi bizottsággal követelte a teljes szólás, gondolat, és vallásszabadság gyakorlását, valamint a teljes demokratizmus megtartását. A fentiekkel egyetértett Kocsis Barna,

2 ugyanakkor javasolták, vagyis javasolta a szakszervezeti vezetőség összetételének revízióját, értem alatta a kommunista elemek eltávolítását. Javaslatot tettek továbbá, amit, jelenlevő bizottság el is fogadott, hogy a dolgozók kezdjenek sztrájkot a szovjet csapatok vérengzésének a megszüntetésére és addig nem dolgoznak amíg a szovjet csapatok ki nem vonulnak Magyarországról. Rózsavölgyi elmondja, a munkástanácsba elkövetett ellenforradalmi tevékenységemmel érdemeket akartam szerezni azért, hogy magasabb munkakörben és fizetési kategóriába kerüljek. Ez így előnyösebb lett volna ahhoz, hogy képviselő lehessek. A vízügy igazgatóságnál 1957. február 15-én dr. Rózsavölgyi László kidolgozott egy morendumot, amelyben leírja elképzelését az új országgyűléssel kapcsolatban, mely a következőképpen hangzik: Abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a belpolitikai és a gazdasági helyzet stabilátétele s ezáltal a fokozott ütemű tervszerű termelő munka folyamatoságának biztosítása lét kérdés a magyar nép számára, alapos megfontolás után az alábbiakat javaslom: A parlamenti munka megindítása nélkül nehéz elképzelni gyors, gyökeres, állandó javulást. Viszont az 1953-ban összehívott országgyűlés ma már nem tekinthető akcióképesnek. Egyrészt, mert megbízatása f. év májusban már lejárt, másrészt összetétele miatt, tagadhatatlan viszont az is, hogy belátható időn belül országos választásokra nem lehet gondolni, mert ennek oly fontos előfeltételei, mint higgadtság és tisztánlátás és nyugalom a közelmúlt eseményei következtében hiányoznak. A parlamenti kérdések tehát bonyolultnak és nehéznek látszik, minthogy az is már csak fontossága és sürgősége miatt is, ennek ellenére megoldás túlságos elodázását károsnak, tehát hibásnak tartanám. A fenti szükségszerű előrebocsájtása után kettős alternatívát terjesztek elő. 1. Az 1953-ban összehívott országgyűlés feloszlatandó. 2. Idéglenes nemzetgyűlést kell egybehívni, melyek tagjai lesznek a) Egyharmad részben 1945-ben megválasztott nemzetgyűlési képviselők, b) Egyharmadrészben megválasztott országyülési képviselők, c) Egyharmadrészben a nagyobb termelő üzemek munkástanácsainak delegált tagjai, továbbá tudósok, írók, művészek és ismert közületi személyiségek. d) Nem hívhatók be, aki nem magyar állampolgár, vagy nem lakik állandóan az ország területén. 3. Az idéglenes nemzetgyűlés a 2. pont szerint egybehívandó tagjait a