Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

A Békés Megyei Levéltár 2006-ban jelentette meg 1956-os forráskiadvány-sorozatának első darabját. Az 1956-os forradalom történetét bemutató terjedelmes dokumentumkötetek több mint tízéves kutatómunka nyomán születtek meg. A forráskiadványban Békés megye településeinek ábécé sorrendjében, azon belül pedig időrendben közöljük az egyes iratokat. A kétkötetes második rész a békéssámsoni eseményeket felidéző dokumentumokkal indul és a gyulai forrásokkal zárul. Ebben a részben találhatóak a forradalom békéssámsoni, békésszentandrási, bélmegyeri, biharugrai, bucsai, csabacsüdi, csanádapácai, csárdaszállási, csorvási, dévaványai, dobozi, dombegyházi, dombiratosi, ecsegfalvi, eleki, endrődi, füzesgyarmati, gádoros!, gerendást, geszti, gyomai, valamint gyulai és gyulavári dokumentumai. Az egy-egy járás egészét érintő források a járási székhely iratai után következnek, azaz a második részben a gyomai és gyulai járás forradalmi eseményeit rögzítő dokumentumok olvashatóak. A szerkesztő arra törekedett, hogy a közölt források minél pontosabban és minél több szempontból mutassák be, hogy Békés megyében, és a megye településein mi történt 1956 októberében és a forradalom leverését követően. Éppen ezért a forradalom heteiben keletkezett dokumentumok - forradalmi bizottsági, munkástanácsi jegyzőkönyvek, jelentések, röplapok - mellett közli a megtorlás időszakában lezajlott perekben született vádiratok és ítéletek szövegét és a periratok más részleteit is. A könyvben az olvasó megtalálja az 1956. november 4-ét követően felállított párt-, igazgatási és fegyveres szervek forradalommal kapcsolatos jelentéseit és adatgyűjtéseit, de vannak a kötetben besúgói jelentések is. Az egymást kiegészítő források alapján a könyv olvasója igen árnyalt képet kaphat mind a forradalom, mind a megtorlás időszakáról. A forráskiadvány összeállítója és szerkesztője Erdmann Gyula, a Békés Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója. Gazdag publikációs tevékenységéből kiemelkednek a reformkor fontos kérdéseiről írott tanulmányai és könyvei, valamint az 1950-es évek mezőgazdaság-politikájáról, a beszolgáltatás rendszeréről szóló monográfiája.