Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

A semlegesség is biztosítható lesz - de figyelembe kell venni a jelenlegi erőviszonyokat, azt, hogy a magyar forradalom nemcsak magyar ügy, hanem annál sokkal több. Mi tudjuk jól, hogy a szovjet csapatoknak el kell hagyni Magyarországot. De erre csak akkor lehet gondolni, ha az élet megindul. így szól a megállapodás is, amely szerint a rend fokozatos helyreállása után, igenis tárgyalásokba fogunk bocsátkozni. [...] [...] Kértük a kormányt, hogy halálbüntetést ne alkalmazzanak, amíg a választott országgyűlés a halálbüntetés kérdésében nem dönt. Ezt a kérdést megtárgyalták az illetékesek és megállapították, hogy nem kívánják alkalmazni, csak abban az esetben, ha úgy látják, hogy erre múlhatatlan szükség van. Dobi István az alapvető emberi jogok követelésére, a gyülekezési-, sajtó-, szólásszabadsággal kapcsolatban kijelentette: ezek korlátozására a kormány nem is gondol. Hivatkoztunk arra, hogy a rádió műsora sem megfelelő, nem tájékoztatja az országban történt eseményekről a közvéleményt. Ezzel kapcsolatosan közölték, hogy a hírszolgálat hiányában kénytelenek ilyen műsort sugározni, és mihelyt helyreáll a rend, megszűnnek a rádióban is fennálló különböző nézeti ellentétek, fokozatosan javulni fog a műsor kiépítése. A sajátos magyar viszonyoknak megfelelően a munkástanácsokra épülő önkormányzati rendszerre vonatkozóan elmondotta az Elnöki Tanács elnöke, hogy a munkástanácsokkal törvényesítették. Szervezeti felépítésre az Egyesült Izzó munkástanácsa által felépített tervezet az irányadó. A dolgozók sztrájkjogának elismerésére vonatkozóan különböző elméleti viták alakultak ki a budapestiekkel való beszélgetés során. Megállapítást nyert, hogy csak magunkat verjük meg, ha nem dolgozunk. Ezért be kell fejezni a sztrájkot és meg kell kezdeni a munkát, ahol van alapanyag, természetesen a sztrájkjog fenntartásával. Egyre kérem Önöket, hogy értsék meg az idők szavát, és mindenki döntsön. Ha a forradalmi bizottsággal együtt érez, akkor igenis munkához kell látni. A következőkben Enyedi G. Sándor, a végrehajtó bizottság elnöke beszélt a jelenlévőknek a küldöttség útjáról. [...] [...] Elmondottuk azt a követelést is, amely a gyulai munkások véleménye is, hogy Aprót, Kossát és egyéb személyeket távolítsanak el a kormányból. Ezekre a következő volt a válasz: jelenleg rendkívüli viszonyok vannak Magyarországon, és a Kádár-kormány nem eshet abba a hibába, amibe Nagy Imre kormánya került, hogy naponta más személyek kerültek az ország vezetésébe és végső soron személyi harcok indultak meg. Amíg ezek a rendkívüli idők tartanak, nem cserélnek le személyeket a kormányból, mivel a Kádár-kormány ideiglenesnek tartja magát, ha rendeződnek a viszonyok nemzeti kormány veszi át a vezetést. [...] [...] A beszámolót követően számosan kértek szót a munkásküldöttek közül és mondták el véleményüket. Pálinkás János, a 48-as Kör elnöke tájékoztatta a forradalmi bizottságot arról, hogy a parasztság befejezte a vetést, de számo-