Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

A gyűlés végén Erdős, dr. Durkó és Ruttkai közölték a vb-elnökkel és elnökhelyettesekkel elbocsátásukat, valamint azt is, hogy 2 heti illetményeiket felvehetik. Dr. Durkó lett a vb-elnök, Ruttkai Ottó a vb-titkár, elnökhelyettest nem választottak, mert az politikai állás. Azt mondták nekünk, hogy a Rákosiés Gerő-rendszert kiszolgáltuk, ezt éppen Süle [így] és rám mondták, a többiekre mást. [...] [...] Dévényi József, 47 éves, gyulai születésű és lakos, asztalos, érdektelen: Az októberi eseményeket megelőzően a járási tanács adófelügyelője voltam és a szakszervezet elnöke. Az október 27-én készített tervezetről nem tudok. Tudom azt, hogy körtelefon volt arra, hogy a községi delegáltak jöjjenek be. A munkástanácsnak én is tagja voltam. Amikor október 30-án a 3 tagon kívül még 8 tagot választottak, én is jelen voltam. Úgyszintén az e napon tartott gyűlésen is, mely a késő esti órákban ért véget. Itt a vidéki küldöttekkel megválasztották a járási forradalmi bizottság elnökét, aki Erdős lett. O nyitotta meg a gyűlést, de a beszéd tartalmára már nem emlékszem. [...] [...] Horváth Lajos Sordie Miklósné mb. tanácsvezető, jkv.vezető a tanács elnöke Tisztázat, eredeti, s. k. aláírásokkal. - BéML - B. 778/1957. Erdős és dr. Durkó szerepe, tevékenysége a forradalom alatt és után is hasonló volt a gyulai forradalmi vezetőkéhez. Az október 27-i választás, a községeknek szóló felhívás, a községekbe menő küldöttségek összeállítása - mind a vb- és pártvezetők tudtával, sőt egyetértésével történt. Dr. Durkó járási vb-elnök lett, mivel a járás volt vezetőit a községi küldöttek leváltották; a leváltások humánusan, emberségesen történtek. November 8. után a régi vezetők zökkenőmentesen vették vissza hivatalaikat és ők szorgalmazták a forradalmi vezetőkkel az együttműködést, hiszen nélkülük sokra nem mentek volna. így lett dr. Durkó vb-elnökhelyettes decemberben és dolgozott e minőségben június közepéig. Erdősnek is, Durkónak is jelentős szerepe volt abban, hogy a járásnál atrocitások nem történtek, mindketten rendet, munkát és békét kívántak. B. Szabó Sándor rendőrségi vallomásában (uo. 1957. június 17.) igaztalanul és bosszút kívánva vádaskodott - így Durkót hibáztatta elbocsátásáért, amit a doboziforradalmi bizottság határozott el. Durkót izgató forradalmárként jellemezte, mit a tények nem igazolnak. Nagy Imre rendőrségi vallomásában (uo. 1957. június 13.) - elismerte, hogy pl. Durkót a járási pártvezetés és a járási vb-vezetés is „bevonta" - október 27-én a teendőkbe. A dobozi esetnél már ő is izgatónak jellemezte Durkó beszédét, aki „lelkesen ismertette a gyulai 16pontot és a helyzetet"... Erdőst vádolta - a tények ellenére