Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)
elnökének és Enyedi G. Sándor, a végrehajtó bizottság elnökének beszámolóját, mit végeztek Budapesten. A termet zsúfolásig megtöltötték az üzemi tanácsok képviselői és nagy figyelemmel hallgatták meg a beszámolót. A gyűlésen elsőnek Nádházi János emelkedett szólásra és a következőket mondta: Az elmúlt napok folyamán, Békéscsabán egy megyei értekezletet tartottunk, amelyen elhatároztuk, hogy Békéscsaba és Gyula város forradalmi tanácsainak küldöttei elutaznak Budapestre és a kormány elé tárják a munkások követeléseit. Célunk az volt, hogy meglátogatjuk az üzemeket, szemezünk Budapesten, hogy lássuk és érezzük, mi történt ott. Egyben felmérjük, melyek a további harc eszközei és az eddigi elért eredményeket hogyan lehet megtartani. A küldöttség 12 pontban állította össze követeléseit és minden egyes pontot megvitatott. Nagyjából ezekre a kérdésekre megnyugtató választ kaptunk Budapesten. Megnyugtatót, mert tudjuk, hogy országunk jelenlegi helyzetében nem tudna senki többet mondani. Lehet, hogy a küldöttség beszámolóját bizalmatlanul fogadják, de ha józanul gondolkodunk, és fel tudjuk mérni a jelenlegi helyzetet, akkor láthatjuk, hogy a magyar nemzet és mindnyájunk érdekében ezeket tehetjük. A kormány vezetői elé terjesztett pontok között szerepelt a szabad választások megtartása a lehető legrövidebb időn belül, a szocialista demokrácia alapján álló pártok részvételével. Erről beszélgettünk Dobi Istvánnal, az Elnöki Tanács elnökével. Három órán át ostromoltuk egymást, és úgy látszik, az elmúlt idő megtanította őszintén vélekedni. Ezt éreztük, amikor beszélt. A szabad választást biztosítja a forradalom, de ha felmérjük az eseményeket és megnézzük, hogy milyenek voltak azok, akkor a forradalom két fázisáról beszélhetünk. A forradalom első szakaszában, amikor a munkásság jogos követelésekkel lépett fel, és másodszor, amikor bizonyos hibák belecsúsztak. Fontos annak tisztázása, hogy igazi értelmet és tartalmat kapjon a választás. Megtartásához pedig elsősorban fontos, hogy nyugodtan lehessen róla tárgyalni. Először is hivatkozni kell a budapesti munkástanácsokkal folytatott megbeszélésekre, amelyben őszintén kinyilatkoztatták azt a véleményüket, hogy a termelést minél hamarabb meg kell indítani. [Kiemelés az eredetiben.] Fontos ez azért is, mert Budapesten az üzemekben a munkások 35-40 százaléka tud csak dolgozni. Nem közlekednek a villamosok és ahhoz, hogy meginduljon az élet, legelsősorban is rendet kell teremteni. Meg kell indítani a közlekedést, biztosítani kell a nyersanyagellátást. Vidéken is rendet kell teremteni, hogy a szabad választást meg tudjuk alapozni, és aztán tárgyalhatunk arról, hogy milyen pártokat alakítunk. Le kell szerelnünk azt a véleményt, ami a kormánnyal szemben jelentkezik. El kell mondani, hogy a jelenlegi kormány sem mondja magát véglegesnek, de a választáshoz rend szükséges. Követeljük a kormánytól, hogy olyan bel- és külpolitikát folytasson, amely biztosítja az ország teljes függetlenségét. Ezzel kapcsolatosan Dobi István a következőket válaszolta többek között:
