Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

[...] Doboz községben az ellenforradalmi szervezkedés felvonulással kez­dődött, amelyen „vissza a földet" jelszavakat hangoztattak. Nemzetőrséget ala­kítottak, melynek tagja volt Lőrincz Dezső többszörösen büntetett előéletű, Almási István volt horthysta jutási őrmester, Borbély István volt nyilaspárti vezető. Leváltották a községi tanács vb kommunista vezetőit és a forradalmi tanács, valamint a községi tanács vb élére állították Oré János volt szociálde­mokrata párti képviselőt, vb-titkárnak Bagi István volt községi igazgatási elő­adót, aki a múlt rendszerben főjegyző volt és 1945-ben 20 000 pengővel szö­kött nyugatra. Községi agronómusnak Cseppentő Mihály kulák, volt horthysta századost állították be. December 9-én erőszakkal kimondták a legnagyobb és jól működő Petőfi Tsz feloszlatását. Oré János, Molnár István, Seres Imre volt iskolaigazgató és Domokos László villanyszerelő kb. 60 fő legaktívabb község­ben' kommunistát írtak össze kivégzés, internálás és börtönbe zárás végett. Ezek a személyek a község eddig is legjobban kereső emberei voltak, pl. Seres felesé­gével együtt, ki szintén nevelő, több mint havi 3000 forintot kerestek és a leg­jobban uszítottak, lázítottak a népi demokrácia ellen. Domokos László vezeté­sével egy csoport alakult, kiknek feladata a vezető kommunisták üldözése, elré­misztése, félemlítése, valamint úgy ezeknek, mint a tsz-tagok ablakainak beve­rése volt. Leverték a vörös csillagokat, elégették a vörös zászlókat. December 7­én megtámadták a párt épületét, és az ott lévő iratokat elégették. Trippa Kará­csony MDP vezetőségi tag lakását feldúlták, Tóth Károly kommunista vb-tit­kárt halálra keresték. December 10-én karhatalmi csoport érkezett a községbe, azt megtámadták, vadászfegyverrel lőtték, és a harc közben egy karhatalmista megsebesült. Megszervezték azt is, ha szovjet csapatok érkeznek a községbe, félreverik a harangot és mindenki ásóval, kapával stb. vonuljon a tanácsháza elé. Ugyanekkor a járási pártbizottság első titkárát, Sipos Károly elvtársat, aki akkor érkezett a községbe, tettlegesen bántalmazták. Dobozon az ellenforradal­mi időszakban az ellenforradalmi személyek részéről rendszeres volt az erdŐir­tás, eltörölték az elvtárs megszólítást, és polgártárs megszólítást vezettek be. 1 Elek községben az ellenforradalmi események október 27-én felvonulás­sal kezdődtek, vezetője Burián Gyula tanár és még egy-két pedagógus volt. A gyűlés után Burián Gyula és társai a községi tanácsházához mentek, leváltották a vb kommunista vezetőit. Ezen a napon Budapestről is volt a községben a Nagy-budapesti Forradalmi Bizottságtól egy tag, aki fegyveres felkelést szerve­zett Budapest megsegítésére. Október 28-án Burián vezetésével forradalmi bi­zottság ült össze, melynek résztvevői többségükben kulákok és osztályidegenek voltak, újból választották a forradalmi bizottmányt 28 taggal, Burián Gyula lett a vezető. Okt. 29-én a leváltott községi kommunista vb-vezetőket behívták a tanácsházára és átadták a hivatalt Kiss István Csehszlovákiából települt jómó­dú parasztnak, mint új vb-elnöknek, aki egyébként tanácstag volt és a márciusi tanácsülésen most kizárták összeférhetetlenség miatt. A vállalatoknál és egyéb üzemeknél, intézményeknél Burián Gyula és Balogh Sándor lakatos kisiparos munkástanácsokat szerveztek. November 28-án Burián és Szabó Sándor, akit vb-titkárnak állítottak be, személyesen jártak a tsz-ekben sztrájk szervezésére és

Next

/
Thumbnails
Contents