Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)
a küldötteket, és bizalmat szavazzunk nekik. A II. sz. "Vízgépészeti Vállalat munkástanácsa felkereste Nádházi Jánost, és megbeszéltük a tennivalókat, az lenne a javaslatom, hogy a lényeg az, hogy a forradalmi bizottságnak a népszerűtlen feladatokat is meg kell oldani. Ha a forradalomban mellettük állottunk, továbbra is biztosítsuk erről, és egységesen álljunk a forradalmi bizottság mögé. Ok rendelkeznek politikai képzettséggel és érettséggel, és ez megköveteli, hogy mellettük haladjunk. ígérem, hogy a munkástanács ilyen értelemben tájékoztatja a munkásokat holnap. Nádházi János: Kicsit elgaloppíroztunk jobbra és balra. Engedjék meg, ha megsértjük egymást, azzal nem ártunk a megbántottak békéjének és az emberek békéjének. Minden ember ideje túl van fűtve. Minden emberben összpontosul az a gondolat, hogy mi lesz? Mi lesz? Nagyon sokat gondolkoztam ezen, amikor idejöttem. Az emberekért jót kell állni, és felelősséget kell vállalni. A demokrácia és a nemzeti szempontok vezettek ide, és vállaltuk ezt a munkát. A kérdések megoldása mintha talán nagyobb veszteséggel járna. Mi a bizalom és az egész forradalom kezdete óta nem úgy találkoztunk, hogy kételkednénk egymásban. [így.] Meggyulladt egy tűz és találkoztunk. 1945-ben is volt véleményünk, és nem is olyan áruló vélemények. Felmértem, hogy akkor bizalmat szavaztunk, és nem kicsit vállaltunk közösen, engedjék meg, amikor olyat kell tenni, és azt mondjuk, hogy ez az út vezethet csak ki bennünket, akkor hallgassanak ránk ebben a kérdésben is. Sokan szidni fognak bennünket. Higgyék el, hogy nem népszerű feladatokból áll csak ez a munka. Arra is kell gondolni, hogy gazdasági apparátusunk magára van hagyva még akkor is, ha néha-néha átjártunk a határon. Gondolnunk kell arra, hogy eljön két hét múlva egy hideg idő, se ablak, se tüzelő. A budapesti munkásoknak is hozzá kellett fogni dolgozni. Ameddig nincs alapanyag, addig nem lesz építkezés. Nemzeti alapon kell hozzáfogni. Mérjük fel az elmúlt eseményeket, akkor látni fogjuk, így kell cselekednünk. A bizalom kérdése. Ilyen kérdésben is bizalmat szeretnénk. Ha nincs, akkor a felelősség nem az enyém. Én szeretném úgy megállapítani, hogy felelős voltam, de nem, ha nem értenek meg. Nagyon sok helyen elhangzott már, hogy nagy tapasztalatcserét [így] adtunk egyes országoknak is. Ezért nem állhatunk meg többet és a magyar ügy nem veszett el. De viszont a bizalom az előfeltétele. Egyet akarunk búcsúzóul kérni, azt, hogy minden üzem hozza össze a munkástanácsát, és mi fel fogjuk őket keresni, szemezünk és megbeszéljük a tennivalókat. A munkabéreket, munkaviszonyt és az üzemnek a mihozzánk való viszonyát is rendezni fogjuk. Aki látta Budapesten az üzemben ezeket, az megérezte, hogy ezen az úton kell haladni. És nagy ügy ez. [...] [...] Nádházi: Az megint más, hogy nem tudtunk egy kész dolgot hozni. A vasúmái és postánál állami intézményen alapuló forradalmi tanács lesz. Ez végzi az állammal szemben a politikai és gazdasági jogot [így]. Megállapított bérrendszerrel fogunk dolgozni. Nagyon körül kell tekinteni, így és úgy, minden oldalról megvilágítani a