Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Elnök a tárgyalást az ügy rövid megjelölésével megnyitja, megállapítja, hogy az erre az időpontra idézettek megjelentek. Ezután a tanúk távollétében vádlottakat a személyi adataikra vonatkozó­an az alábbiak szerint hallgatja meg: I. r. Molnár Mihály vádlott 1895. november hó 5. napján született Csorváson, Békéscsaba, Jókai u. 52. szám alatti lakos, magyar állampolgár, magyar anyanyelvű, nős Patay Judittal, 2 felnőtt korú, önálló gyermeke van, a 26 éves lánya eltartása alatt él, van 2 kat. hold földje s így havi 5-600 Ft jövede­lemmel rendelkezik, felső kereskedelmit végzett, a felszabadulást megelőzően honvéd őrnagy volt, 1 tanyával és 50 kat. hold vitézi telekkel rendelkezett, apja: néhai Molnár Mihály, anyja: néhai Vasas Dorottya, büntetlen előéletű. Előzetes letartóztatásban volt: 1958. január hó 20-tól március hó 14. nap­jáig. II. r. Horváth András vádlott, 1924. augusztus hó 24. napján Gyulavári­ban született, Újvári, Part u. 10. szám alatti lakos (ideiglenes lakása: Várpalota, Felsőmajor), magyar állampolgár, magyar anyanyelvű, nős Dobra Erzsébettel, 2 gyermeke van (10 és 3 éves), akiknek az eltartásáról gondoskodik, jelenleg vájár foglalkozású a Várpalotai Szénbányászati Trösztnél, havi 2500 Ft kereset­tel, 1300 n. öl föld vagyona van, 4 polgárit végzett, a felszabadulást megelőzően tanuló volt, vagyontalan, apja: Horváth András, anyja: n. Kovács Rozália, bün­tetve volt 1951-ben a gyulai megyei bíróság által közellátás érdekét veszélyezte­tő bűntett miatt 7 év börtönbüntetésre, melyet 2 / 3 részben kitöltött, míg V 3-ad kegyelem alá esett. Közbiztonsági őrizetben volt: 1957. február hó 26-tól november hó 28­ig. Előzetes letartóztatásban volt: 1958. január hó 25-től március hó 14-ig. Elnök ismerteti a Békés Megyei Ügyészség B. 10 013/1958-3. számú vád­iratának 1 indítványi részét, valamint vádlottak erkölcsi és vagyoni bizonyítvá­nyát. Ezután I. r. Molnár Mihály vádlott részletes meghallgatása során a később kihallgatandó vádlott-társa távollétében az alábbiak szerint nyilatkozik: A vádat megértettem, nem érzem magam bűnösnek. Személyi viszonyaira történő bővebb meghallgatása során előadja még, hogy apja gazdasági cseléd volt, majd MAV-hordár lett, vagyontalanok voltak. Az iskolái elvégzése után önkéntes katonai szolgálatra vonult be 1913-ban, majd a világháború kitörése után harctérre került, itt volt 36 hónapig, mint főhad­nagy, 8 vitézségi érmet szerzett, majd a harcok során 1917-ben megsebesült, 74%-os rokkant lett, majd 1924-ben századosi rangban, mint rokkantat nyug­díjazták, amikor is 50 kat. hold vitézségi telket kapott. A második világháború kitörése alkalmával, mint szakszolgálatost Szegedre hívták be, itt volt őrnagyi rangban a kiegészítő parancsnokság parancsnoka, a hadműveletek közben kite­lepítés során Ausztriába távozott, ahonnan 1945-ben tért vissza, amikor is Gyu­laváriba ment, ott a földjén gazdálkodott 1948-ig, ekkor a földjét felajánlotta a földműves-szövetkezetnek, így 1949-ben már csak 9 kat. hold földje volt, 1950­ben az egész földterületet visszaadták, ekkor bérbe adta, majd a tsz-ek fejlődése során tagosítás alá esett, ezután földműveléssel foglalkozott, majd 1956-ban az Új Elet Tsz tagja lett, ez a tsz az ellenforradalom során felbomlott, amikor is a

Next

/
Thumbnails
Contents