Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Tisztázat; a 37 oldalas jegyzőkönyvet (melynek a fenti beszámoló a részét képezi) Pomucz Péter levezető elnök, Vidó István vb-titkár, Marksteiner László és id. Vidó István tanácstagok írták alá s. k. - BéML Gyula tü.jkv. 1957. Enyedi G. Sándor értékelése megegyezik a forradalmat leverő, vérbe fojtó, szovjet csapatok árnyékában „erősödő" Kádár-kormányzat propagandagépezetének „értékelésével". A gyulai forradalmi vezetőket a Horthy-rendszer restaurálóinak nevezni tudatosferdítés, hamis és valótlan beállítás volt. Nádházi János és közvetlen munkatársai hallani sem akartak tőkés restaurációról, a béke és a rend érdekében együttműködtek a párt- és tanácsi vezetők jó részével, mint ahogy november 4. után, egészen 1957. január közepéig Enyedi G. Sándorék is együttműködtek a náluk Gyulán lényegesen nagyobb tekintéllyel rendelkező forradalmi vezetőkkel. Enyedi G. Sándor belül alighanem szégyenkezett beszéde elmondása közben, mert tudta, hogy nem mond igazat. 1 „A győri kormány": Győrött már október 28-án tüntetők követelték ellenkormány alakítását, önálló hadsereget, aminek a nemzeti bizottság elnöke, Szigethy Attila ellenállt. Október 30án Somogyvári Lajos és fegyveresei követelték a kormányalakítást, Szigethy Attila azonban eltávolíttatta őket a városból. Ugyanakkor megalakult a Dunántúli Nemzeti Tanács, melyben a dunántúli megyék forradalmi bizottságai mellett borsodi, Bács-Kiskun megyei és szegedi küldöttek is részt vettek. Az ellenkormány gondolata október 31-én is felmerült Győrben, de Szigethy Attila ekkor is elutasította. (Vö.: Kronológia I. 132., 155., 163.) A Dunántúli Nemzeti Tanács programját 1. Szakolczai 182. A tanács csatlakozásra szólította fel az ország összes nemzeti tanácsát, azaz egyértelmű volt Győrben a vezető szerepre való törekvés. 2 Ebből egyetlen szó sem volt igaz. A megtorló perekben pl. ezt igazoló tények nem merültek fel! 3 Nádházi János és társai perére, ítéletére utal - 1. 361/20. sz. dokumentum. 4 Az 1870:42. tc. szerint a megyei és városi törvényhatóságok (önkormányzatok) tagjainak 50%-át a helyben legtöbb adót fizetők (a virilisek) választhatták. 379. Gyula, 1958. január 8. Megyei ügyészi vádirat a gyulai Ágoston Ferenc ügyében Vádirat Ágoston Ferenc gyulai lakos ellen népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntette miatt folyamatban lévő bűnügyben. A nyomozás adatai alapján az alábbiakat állapítom meg: Ágoston Ferenc terhelt szegényparaszti családból származik s 1949-ig ő maga is mezőgazdasági munkásként dolgozott. 1949-ben tűzoltó lett s itt szolgált 1954 októberéig, amikor a tűzoltóság kötelékéből elbocsátották. 1957. május hó 6. napján este megjelent Gyulán a Csabai úti vendéglőben és ott pontosan meg nem határozható mennyiségű szeszes italt fogyasztott. Jó spicces állapotban volt, amikor belekötött a vendéglőben tartózkodó Zsótér