Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

hallottam, hogy valamelyik vádlott államellenes kijelentést tett volna. Szorgal­mas, dolgos embereknek ismertem őket. A december 17-i eseményekben nem tudom, hogy részt vettek-e a vádlottak. Az én véleményem az, hogy az I. r. vádlottat ellenséges szándék nem vezette. Mégis tudatosan, vagy tudatlanul elő­segítette az eseményeket. A vádlott politikához nem ért. Én a vádlottakat a megtévesztett dolgozókhoz tudom venni. I. r. vádlott: A tanú vallomása megfelel a valóságnak. Amikor én kerék­párral jöttem, még nem tudtam, hogy gyűlés lesz. II. r. vádlott: Én segítettem kivinni a könyvet. Tanú: Mindketten védtek engem. [...] [...] Dr. \ermes Vilmos, dr. Ablonczy László a tanács elnöke jegyzőkönyvvezető Tisztázat, eredeti és s. k. aláírásokkal. — BéML - B. 77911957. A további, nem közölt vallomások is azt bizonyították, hogy Petrásék békesség­re, rendre törekedtek, egy-egy esetben a tömeg hatására vettek részt a megmozdulá­sokban, de ekkor is a legmérsékeltebben. A bírósági tárgyalás előtt Petrás János 11 hónapot töltött előzetesben és közbiz­tonsági őrizetben, Petrás László pedig 5 hónapot... Azaz az ítélet (l. 37712. sz. doku­mentum) után azonnal szabadultak. Az 1957. januári rendőrségi kihallgatások alkalmával egyes tanúk másként vallottak, mint a bíróságon. így pl. Kovács Lajos párttitkár a bíróság előtt csak jót mondott Petrás Jánosról, a rendőrségen viszont fő szervezőnek nevezte, a sztrájkszer­vezést is neki tulajdonította, sőt vádolta tsz-elleni izgatással is (uo. 1957. január 19.). Meg kell említeni ehhez, hogy a kihallgató rendőrtisztek sok esetben azt jegyző­könyvezték, amit akartak, ül. esetenként a tanúkat is megfélemlítették. Lengyel Imre tanácselnök-helyettes a rendőrségen is zömmel azt vallotta, amit a bíróságon. Az 1956. december 6-i, ill. 7-i tüntetés szervezését Petrásnak tulajdonította. Egy jellegzetes ese­tet is Lengyel mesélt el: amikor a könyveket és iratokat égették az emberek, Kovács Lajos (akkori párttitkár) így szólt: lehet, hogy én is követtem el hibákat, de kitartok a szocializmus mellett. A tömegből ekkor valaki így szólt: „A régi Kovács Lajos meg­halt, de az új él." Kezet fogtak Kováccsal és barátsággal váltak el tőle (uo. 1957. január 22.). Rozek János volt tanácselnök-helyettes elmondta a rendőrségen, hogy Váriban már október 26-án leszerelték a pártházról a címert és a táblát, és előszedték a lomtár­ból a Kossuth-cimeres régi zászlót. Október 27-én a hősök szobránál ifj. Horváth András beszédében kiemelte: „köztünk vannak, akik miatt sokat szenvedtünk, de most nem kell a bosszú, majd a bíróság ítél... ". Kubicza Béla vb-titkár vallomása szerint id. Horváth András, aki kulákként a fiával együtt volt korábban súlyosan elítélve „árurejtegetésért", azaz a beszolgáltatás elől elrejtett élelmiszercikkek miatt, Gyuláról hazafelé menet a tömegben - bizonyára szóváltás közben - megütötte Szi­lágyi István vb-elnököt (uo. 1957. január 26.). A Hősök szobránál a fia ezért is mondta az engesztelő szavakat.

Next

/
Thumbnails
Contents