Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Én beszéltem először. Elmondtam, hogy hogyan kell megválasztani a forradalmi bizottságot. Nagy László és Lengyel Imre állított össze egy névsort a javasolt személyekről. Én is benne voltam a jelölő bizottságba [így]. A javasoltak száma 30 fő volt.Wt köztük párttag is, pl. Kubicza, Bátonyi. A jelöltek névsorát Gyöngyösi és én olvastuk fel. A tömeg szavazott, kb. 5-6 jelöltet nem fogadtak el. Minket is beválasztottak. A forradalmi tanácstagok választottak meg engem elnöknek. Én kijelentettem, hogy kertész vagyok, funkciót nem vállalok. Két napig én voltam az elnök, azután Molnár Mihályt választották meg. Senki nem közölte a vb-elnökkel és titkárral, hogy ne jöjjenek be. Amíg elnök'voltam, nem volt szó leváltásról. Tudomásom szerint ezek a személyek le sem lettek váltva. Én mondtam, hogy minden tanácsi dolgozó maradjon a helyén. Kulcsot nem vettem át. November 11-én nem tettem kormányellenes nyilatkozatot. A leváltásom után ritkán jártam a tanácsra. A pártbizottság elnöke kért, hogy gyűlést akarnak tartani, mondtam, hogy tartsanak. Gyöngyösit és engem meg is hívtak. Mondtam, hogy a párt működjön. Nem tudok a tanácsi dolgozók eltávolításáról. Annyit hallottam, hogy maguk mondtak fel. Kubicza mondta, hogy nem lehet még bejárni a hivatalba a néptől, én hívtam, hogy jöjjön be dolgozni. December 6-án otthon dolgoztam, hívtak, hogy baj van. Értem Kun Lajos jött kerékpáron. Ez délben lehetett. Beszéltem Molnárral, Bátonyival. Mondták, hogy értesítették őket, hogy koszorúzási ünnepély lesz. Mondta, hogy nézzünk utána ennek. Felmentünk Nádházihoz, ő közölte velünk, hogy tényleg lesz koszorúzás. Lengyel nem mondta, hogy ne tartsunk koszorúzást. Én haza egyedül mentem. Otthon közöltük a vb-vel, hogy mi a helyzet: koszorúzási ünnepély lesz. Lengyel is mondta ezt. Ekkor elhatároztuk, hogy rábízzuk a népre, hogy legyen-e ünnepély vagy ne. Lengyel mondta a népnek, hogy ne menjenek Gyulára. A tömeg kiabálta, hogy ha jöttök, ha nem, mi megyünk. Én mondtam, hogy csak asszonyok jöhetnek, szépen, békességben. Bejöttünk Gyulára. Lengyel közölte, hogy másnap Váriban is meglesz a koszorúzás. Engem küldtek el a koszorúkért, mint szakértőt. A felvonulás délben volt. Én nem mondtam senkinek, hogy harangozzon. A koszorúzáson csak nők vettek részt. Én nem hirdettem ki, hogy mikor lesz a koszorúzás. Én a koszorúzás után nem mentem vissza a tanácsba. 3-4 óra között délután, a pártház előtt egy 500-as tömeg kiabált, odamentem Palágyival és Izsó Károllyal. Kiabálták, hogy elégetik a káderlapokat és követelték, hogy jöjjön oda Kovács párttitkár. Érte már előzőleg kétszer is ott voltak. Mondták, ha nem jön, majd elhozzák és elégetnek mindent. Láttam, hogy baj van, mondtam a tömegnek, hogy legyenek rendben. Mondtam, hogy én elmegyek Kovácsért, ha nem bántják. Megígérték. Elmentem Kovácshoz. Mondtam neki, hogy valamit csinálni kell. Az értéktelen papírokat ki kell adni, ezzel leszereljük a tömeget. Kovács eljött velem. Senki sem bántotta. Bementünk a pártházba, lezártuk a páncélszekrényt. Medgyesi és az öcsém is segített összeszedni az értéktelen papírokat. A tömeg kiabálta, hogy Kovács gyújtsa a papírokat és mondja el a Hiszekegyet. Amikor a papírok égtek azt is kiabálták, hogy Kovácsot is a tűzre kell ültetni. Én és az öcsém is mondtuk, hogy ilyesmit