Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

olyan kijelentést tett, hogy „azért jutottunk idáig, mert nem pusztítottuk el az ellenséget. Én magam egy csirke nyakát sem tudnám elvágni, és egy disznót sem tudnék megölni, mert sajnálom, de a kommunistákat minden lelkiismeretfurdalás nélkül meg tudnám ölni. Nem kell félni, még nem veszett el a forradalom, most szervezünk egy többnapos sztrájkot, hogy a Kádár-kormányt gazdaságilag összeroppantsuk". Több hasonló kijelentése után vádlott azzal búcsúzott el a dolgozóktól, hogy ha a közeli napokban meghallják a gyulai harisnyagyár szirénáját, mindenki vonuljon fel e tüntetésen. Vádlott 1956. december hó 10. napján újból megjelent a vízügyi igazgatóságon, hogy ellenőrizze azt, hogy a vízügyi igazgatóság dolgozói a megrendezett tüntetésen kivonultak-e. [...] [...] Vádlott a cselekmény elkövetését és a bűnösségét tagadta. Védekezésül arra hivatkozott, hogy a tanúk részéről reá vonatkozóan tett terhelő vallomások, illetve a tanúk vallomása rosszindulatú beállítás. Előadása szerint ő december hónapban a munkahelyén mindig dolgozott, így nem nyílhatott alkalma arra, hogy a vízügyi igazgatóságon megjelenhessen. Állítása szerint csupán egy alkalommal jelent meg a vízügyi igazgatóság gépműhelyében, 1956. november 7. napján, azonban ekkor az eső kényszerítette be őt oda. De ez alkalommal sem tette meg a vád tárgyává tett kijelentéseket. Csupán azt mondotta az ott jelen lévő dolgozók által feltett kérdésekre, hogy ő „egy csirke nyakát sem tudná elvágni, nemhogy egy emberét". A bíróság vádlottnak ezt a védekezését nem fogadta el, mert maga vádlott is elismerte, hogy a vízügyi igazgatóság kovácsműhelyében történt megjelenése alkalmával a csirke nyakának az elvágásáról beszélt. Ez az eset a kihallgatott tanúk egységes és határozott vallomása szerint nem november 7-én, hanem december 7-én volt. Erre pedig azért emlékeznek ilyen határozottan a tanúk, mert az azt követő napokban volt megtartva a december 10-i kormányellenes tüntetés. Ami pedig általában a tanúk vallomását illeti, azokat a megyei bíróság hitelt érdemlőnek tekintette, mivel semmi olyan körülmény, amely e tanúvallomásokat lerontotta volna, az eljárás során nem merült fel. De e tanúvallomásokat erősíti meg az a körülmény, hogy a Vasipari Ktsz december havi jelenléti ívéből megállapítható, hogy december 7., 10., 11. és 12. napján nem dolgoztak. A vízügyi igazgatóságnál történt megjelenése pedig december 7. és 10. napjára esik. [...] [...] Horváth Lajos Dandé Mihályné Bánszky Pálné mb. bíró, tan. vez. ülnök ülnök Tisztázat, eredeti, s. k. aláírásokkal - BéML - B. 355/1957. Az irat végén gépírással: „ Végzés: A fenti ítélet jogerős és végrehajtható. Gyula, 1957. július hó 17. Horváth Lajos mb. bíró". Durkó Istvánt a Fejér Megyei Bíróság 1959. április 10-én az Elnöki Tanács rendeletének megfelelően mentesítette büntetése fele részének kitöltése alól (uo.).