Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

szolgálatra vonultam be. 1940. dec. 2-án vonultam be Berettyóújfaluba. 1942ben, mint zászlós kerültem ki a frontra, mint páncéltörő ágyús szakaszparancsnok, így, ezek után 1945-ig vettem részt a Szovjetunió elleni harcokban, ahol hdgy.-i rendfokozatot értem el. Én a fronton lovagkeresztet kaptam, majd hadifogságba kerültem, ahonnan 1949-ben kerültem haza. Hazatérésem után alkalmi munkából éltem, a földet a testvéreim munkálták. 1955 májusában a Gyulai Állami Gazdasághoz kerültem, ott előbb rakodómunkás, majd gondnok, az ellenforradalom idején pedig főállattenyésztő lettem a saját kinevezésem, illetve javaslatom folytán.

2 Kérdés: Ismertesse, hogy milyen ellenforradalmi tevékenységet hajtott végre a Gyulai Állami Gazdaság üzemegységeiben? Felelet: 1956. október 27-én, amikor bementem a gazdaság központjába, illetve útközben már a gazdaság központi épülete előtt találkoztam tüntető tömeggel, akiket az igazgatóval együtt végignéztünk, illetve megvártuk, míg azok elvonulnak és azok után gépkocsikkal, a gazdaság dolgozóival kimentünk a benedeki központba. A kiérkezésünk után a dolgozók felvették a munkát, függetlenül attól, hogy már a városban folyt a tüntetés. [...] [...] Határozottan állítom, hogy az október 29-én megtartott gyűlésen senkinek az elbocsátása felett nem született döntés. Én voltam az, aki megakadályoztam, hogy a gazdaság pénztárosát leváltsák (Györfi Lajost). Majd ezek után valaki értesített, hogy menjek az igazgatói irodához, mert valami baj van. Ezek után bementem az igazgatóhoz. Ekkor láttam, hogy a folyosó tele van emberekkel, és olyan hangok hallatszottak, hogy az igazgatót bántalmazni akarják. Én ekkor kijelentettem az ott összegyűlt embereknek, hogy nem engedem, hogy az igazgatót bárki is bántalmazza, megjegyeztem, hogy aki verekedni akar, annak rendelkezésére állok. Majd ezek után biztosítottam az igazgató sértetlenségét és motorkerékpárral Gyulára szállíttattam, mivel az igazgatónak az volt a kérése. Ezen a napon vetette fel Kurta Mihály, aki szintén tagja volt a gazdaságban működő forradalmi bizottságnak, hogy a harminc tagon belül létre kell hozni egy 10 tagú bizottságot, akinek feladata lesz a szűkebb körű vezetői munka ellátása. Az ő javaslata alapján létre is hoztunk egy 10 tagú bizottságot, ami ezek után intézkedett a gazdaság területén. A megalakult 10 tagú bizottságnak az elnöke én lettem. És ezután az én irányításom alatt működött a bizottság. Ezek után került sor arra, hogy a széles körű gyűlés javasolta az igazgató, üb-elnök, az MDP-titkár és még egypár személy eltávolítását. Majd ennek alapján a forradalmi bizottság határozatot hozott a fenti személyek elbocsátására, amit végre is hajtottunk. Miután megkezdődtek az ellenforradalmi események a gazdaságban, engem a 10 tagú forradalmi bizottság megválasztott, illetve kinevezett főállattenyésztőnek és ezek után ezt a teendőt láttam el és az annak megfelelő fizetést vettem fel. Tudtam azt, hogy az én minden megbízás nélküli álláselfoglalásom, illetve az, hogy minden felső utasítás nélkül főállattenyésztő lettem, törvényellenes, de később a felső vezetők megerősítettek ebben a funkciómban.