Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

A bíróság tanú vallomásának megállapításait egymással összeegyeztethetetlennek tartja olyan értelemben, hogy ha az ellenforradalmi bizottság a jobboldali szociáldemokraták bázisa, és Nádházi a tömegnek izgató kijelentéseket tesz beszéde során, miért kereste a kommunista párttal a kapcsolatot, illetve miért vált rendszeressé a kommunista párt és az ellenforradalmi bizottság kapcsolata. Valamint érthetetlen tanú vallomásának az a része is, amelyben felhívja a bíróság figyelmét, hogy egy békésen felvonuló tömeget a Nádházi beszéde felzaklatott emberekké tett, s atrocitás elkövetése helyett szépen elmentek. A bíróság úgy találta, hogy tanú vallomása az ellentmondásokon túl tele van szubjektivitással, nem tárgyilagos, és így nem elfogadható. [...] [...] Farkas Istvánné tanú vallomásában Nádházi okt. 27. és november 27-i beszédével kapcsolatosan egyedülálló vallomást tett. Ezenkívül, amikor elnök megkérdezte tanútól, hogy a jelenlegi eljárás során bármikor is hallgatta volna a tárgyalást, tanú határozottan állította, hogy nem volt itt. A szembesítés során VI. r. Sárdiné vádlott, aki szabadlábon volt, tanú szemébe mondta, hogy látta itt a tárgyaláson, mire tanú azt válaszolta, hogy várjanak egy kicsit, majd gondolkozik, és végül is bevallotta, hogy hallgatta a tárgyalásokat. Miután fenti tanúról bebizonyosodott, hogy a bíróság előtt sem mondott igazat, így a bíróság a tanú vallomását nem fogadta el. Tanú vallomása után a bíróság a tárgyaláson elfogott egy cédulát, amelyet Király nevű személy, aki mint hallgató részt vett a tárgyaláson, Gallai tanúhoz küldött, és az állott rajta: „kár volt idehozni Farkasnét". Ez is igazolja, hogy helyes a bíróságnak az a megállapítása, amely szerint Farkasné tanú szavahihetősége kétségbe vonható. A bíróság Szigeti Gábor tanúvallomását szintén nem fogadta el, mert tanú vallomása tele van következtetésekkel [így; helyesen következetlenségekkel], egy részét hallomásból tudja, szubjektív beállítottságú, valamint ő maga is hallgatta a tárgyalást, mielőtt a bíróság előtt vallomást tett. A bíróság Enyedi G. Sándor tanú vallomását nem fogadta el, mert bár vallomásában vádlottak tevékenységére vonatkozóan pozitív tények is vannak, azonban vádlottak tevékenységével kapcsolatosan tanúnak is vannak olyan cselekményei, amelyek erősen kifogásolhatók, sőt vannak olyan önálló tevékenységei is, amelyek nem voltak megfelelőek. PL: tanúnak 1956. november 11-én, a vb-ülésen elmondott beszéde, amely az iratok között szerepel, ezenkívül [az] 1956. november 13-án tartott vb-ülésen, ahol vádlottak közül senki nem volt jelen, tanú mint elnök vett részt és az itt hozott 232., 233-as számú vb-határozat és az ezzel kapcsolatos utasítás kiadása.

8 így a bíróság megállapította ennek alapján, hogy tanú elfogult, vallomása hiányos és így nem fogadta el azt. A vádlottak beismerő, egymásra terhelő vallomása, valamint a kihallgatott tanúk közül a már említettek vallomása és az iratok között elfekvő bizonyítékok alapján megállapította a bíróság vádlottak bűnösségét. IV I. r. Nádházi János vádlott tevékenysége a BHÖ 1. pont 2. bekezdésében felvett jogszabályba ütköző, a népi demokratikus államrend megdöntésére irá-