Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

kormánynál folytatott beszélgetés során I. r. Nádházi vádlott a küldöttség nevében rádión keresztül értesítette a város lakosait, hogy vegyék fel a munkát. 1956. november 22-én a városi tanács kistanácstermében Enyedi vb-elnök beszámolót tartott a budapesti útról és ennek tapasztalatairól, majd ezt a beszámolót Nádházi kiegészítette. Ezután I. r. Nádházi János vádlott a gépállomáson is tartott beszámolót a dolgozók előtt a budapesti útról és beszámolójában a munka felvétele mellett foglalt állást, ugyanis ebben az időszakban több traktoros nem akart dolgozni. Nádházinak ez a beszámolója eredménnyel járt, mert felvették a munkát. A pedagógusoknál is azt az utasítást adta Nádházi, illetve arra kérte őket, hogy kezdjék meg a tanítást, ezt a felhívását támogatta M. Szabó II. r. vádlott is. Ennek eredményeképpen azután beindult az iskolákban a tanítás. [...] [...] 1956. december elején a budapesti központi munkástanács felhívására az ország valamennyi városában sztrájk volt. Ennek a sztrájknak a híre a külföldi rádiókon keresztül eljutott Gyulára is. Ennek során Gyulán is 48 órás sztrájkot eszközöltek, valamint ismeretlen személyek tüntetést szerveztek. 1956. december 6-án a tüntető tömeg felvonult a tanácsháza elé és a tüntetők különböző követelési pontokat terjesztettek fel, illetve különböző papírokra felírva vittek fel a vb-elnökhöz. Ekkor Nádházi a tömeg láttára felkérte Enyedi vb-elnököt, hogy tartson beszédet és oszlassa szét a tömeget. Enyedi a fenti feladatot nem vállalta és azt mondta Nádházi I. r. vádlottnak, hogy ő tartsa meg a beszédet. Nádházi kiment és megtartotta a beszédet; beszédében többször hangsúlyozta a munka felvételét a sztrájkjog fenntartása mellett, valamint összefogásra buzdított. Miközben Nádházi a beszédet tartotta, Enyedi vb-elnök utasította Krasznahorkai vb-titkárt, hogy gépelje le a követelési pontokat. Többen jelen voltak és több személy diktált, de hogy kik voltak azok, nem lehetett megállapítani. A diktálás során jelen voltak Hraskó és M. Szabó vádlott [így] is, sőt a pártbizottság részéről Kohári is jelen volt, aki azt mondta, hogy a legépelt követeléseket, felolvasásuk után - amit a tömeg megnyugtatására szánt - fiókba kell tenni, nem kell továbbítani. Nádházi beszédének hatására a következő napon a dolgozók felvették a munkát. Nádházi a december 6-i beszéde végén bejelentette, hogy délután fekete kendős tüntetés lesz. Ebben az időszakban Budapesten az asszonyok fekete kendős néma tüntetést szerveztek, amelyet a külföldi rádió is bemondott. Erről a tüntetésről értesült a Szabad Európa rádión keresztül Sárdi Mártonné VI. r. vádlott is. December 6-án, a piacon Sárdinét felkérte egy előtte ismeretlen asszony, hogy szervezze meg a tüntetést az asszonyok részére a városban is. Azzal indokolta, hogy Sárdinét kéri fel erre, miután tudta, hogy Sárdiné régi mozgalmi asszony. Sárdiné ezt elvállalta. Ezután VI. r. Sárdiné vádlott elment a virágüzletbe, megrendelt három koszorút, majd elment először a harisnyagyárba, ahol a munka éppen állt és az udvaron felhívta a dolgozókat, hogy délután két órakor a Kossuth téren jelenjenek meg a néma tüntetésen. Ezután Sárdiné elment a kötöttárugyárba, ahol közölte a dolgozókkal, hogy a harisnyagyár már nem dolgozik,