Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)
el velük szemben. A megbeszélés végére ért oda Nádházi, aki ebbe már nem kapcsolódott bele és a fenti pártbizottsági tagok kézfogással eltávoztak a jelenlévőktől. 1956. október 29-én Nádházi János vádlottat a rendőrség részéről több küldöttség kereste fel a rendőrtisztek leváltása érdekében. Ekkor Nádházi a Huzsvaival történt megbeszélés alapján aláírt egy határozatot, amelyben megbízza Radóczi András és Lőrincz András [helyesen: János] forradalmi tanácstagokat, hogy a város összes fegyveres alakulatai felett a felügyeletet gyakorolják, valamint váltsák le Karakas, Tulkán, Dobosi s Molnár rendőrtiszteket azzal, hogy egyenruhájukat és fegyverüket adják le. Ebben a határozatban írásos formában is megerősítette Tóth Gyula főhadnagyot, mint a rendőrség parancsnokát, Nátort kinevezte a nemzetőrség parancsnokának azzal, hogy a rendőrséggel állandó kapcsolatot tartson fenn. Ezt a határozatot Radóczi és Lőrincz vádlottak vitték át a rendőrséghez, és ott értesültek tartalmáról. Ugyanezen a napon Nádházi utasítására a nemzetőrségtől leváltották azokat a személyeket, akik horthysta tisztek vagy csendőrök voltak. Ugyanezen a napon a harisnyagyártól egy küldöttség kereste fel a forradalmi bizottságot, hogy a gyárban a prémiumelosztás terén nincs minden rendben. Ekkor Nádházi Lőrincz vádlottat bízta meg azzal, hogy menjen el a harisnyagyárba, ahol Lőrincz megbízatásának eleget tett oly módon, hogy felhívta erre a munkástanács figyelmét. 1956. október 30-án Nádházi utasítására összehívták a tsz-elnököket gyűlésre, tekintettel arra, hogy ebben az időben a tsz-ek fel akartak oszlani. Nádházi utasításában még azt is mondotta, hogy az elnökök mellett a párttitkárokat és néhány megbízható tsz-tagot is hívjanak a gyűlésre. Ezen a megbeszélésen Nádházi nem vett részt, de ugyanezen a napon kibocsátott egy felhívást a termelőkhöz, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy ne verjék fel az árakat, ne legyenek a rendkívüli idők vámszedői és leplezzék le az árdrágítókat. Ezután a megbeszélés után Nádházi más személyekkel is október 31-én és november l-jén különböző tsz-eket látogatott meg. Ekkor felhívta a figyelmet arra, hogy mindenképpen eleget kell tenni az őszi mezőgazdasági munkálatoknak, mert csak így lehet biztosítani jövőre a kenyeret, valamint ne oszoljanak fel a termelőszövetkezetek, mert a kollektív gazdálkodás előnyösebb az egyéni gazdálkodásnál. Az ellenforradalom időszakában mindössze egy termelőszövetkezet oszlott fel, az Alkotmány Tsz, október 30-a előtt volt ennek a feloszlatása. 1956. november l-jén jelent meg a forradalmi bizottság lapja Gyulai Hírlap néven, amelynek szerkesztője Simonyi Imre volt és Nagy Imre is részt vett ennek a szerkesztésében a forradalmi bizottság hozzájárulásával, aki azelőtt a megyei pártlapnál dolgozott és párttag volt. A fenti újság második száma már úgy jelent meg, mint a tanács és a forradalmi bizottság közös lapja, majd pedig a tanács lapja lett. Ugyanezen a napon több küldöttség kereste fel Nádházit, illetve a forradalmi bizottságot egyfelől azért, hogy a tanácsnál egyes személyeket bocsássa-
