Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Az elsőbíróság ítéleti tényállásának lényege a következő: [...] [...] A Bp. 14. §-a értelmében az ügyben nem járhat el az a megyei bíróság, amelynek elnöke az ügy sértettje. A gyulai forradalmi bizottság 4/1956. számú határozata Guidi Béla megyei bírósági elnökkel kapcsolatban is határozott és felhívta a dolgozókat, nyilatkozzanak a tekintetben, hogy kívánják-e a megyei bíróság elnökének intézkedési joga felfüggesztését is. Ugyanezt a határozatot a Gyulai Hírlap is leközölte. Ugyanebben a határozatban közölte a forradalmi bizottság dr. Borbély Sándor vezető ügyész, Szuhai András vezető ügyészhelyettes és másik két ügyész, valamint egy járásbíró intézkedési jogának a felfüggesztését is. Miután Guidi Béla a megyei bíróság elnökhelyettese a sértett, az idézett törvényhely értelmében a megyei bíróság az ügy elintézéséből a törvény szerint kizárt. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Bp. 201. § a) pontja alapján, a Bp. 202. § b) pontjára utalással az elsőbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a Bp. 206. § 2. bekezdése alapján az ügy elsőfokú tárgyalására a szegedi megyei bíróságot jelölte ki. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a gyulai megyei bíróság ítélete ezen eljárási törvénysértéstől függetlenül is megalapozatlan. A tényállás hiányos, egyes részeiben ellentétben áll az iratok tartalmával s a bíróság nem tett eleget indokolási kötelezettségének sem, és ennek következtében nem állapítható meg, hogy ítéletét mire alapozza. Csak néhányat emel ki ezek közül a Legfelsőbb Bíróság. Nádházi János első beszédjével kapcsolatban Kohári István pártalkalmazott azt vallja: Ez a beszéd a tömeget lecsillapította, az emberek nyugodtan hazamentek, sokan sírtak, érzelmi beszéd volt. Szabó János tanú: Nádházi arról beszélt, hogy addig, amíg az oroszok ki nem mennek, addig sztrájkolunk, szó volt a kompromittált személyek leváltásáról. Papp Ferenc tanú: Nádházi közölte, hogy forradalom van és folyik a vér, Gyulán el kell kerülni az összetűzést, nem szabad, hogy egy pofon is elcsattanjon, mindenki őrizze meg nyugodtságát. Az üzemek delegáljanak kiküldötteket a forradalmi tanácsválasztásokra. Tóth Gyula rendőr főhadnagy: Hallottam 27-én Nádházi beszédét, pontosan nem emlékszem vissza, de akkor még a munkáshatalomról beszélt. Sipos Károly tanú: A beszéd gerincét az 1945-től napjainkig tartó időszak ellenforradalmi beállítása jellemezte, pl. a magyar népet megtiporták, de a lelkeket nem lehet megtiporni. Budapesten harcol a dicső ifjúság, éhbérért dolgoztak a munkások, a parasztokat nyúzták, kis nép vagyunk, de lélekben nagy stb. Ilyen vallomások alapján az ítéleti ténymegállapítás nem megalapozott. Az ítéleti tényállás azt állapítja meg, hogy Igricz, Szilágyi, Vincze Gyula és Stifter párttagok letartóztatását a forradalmi bizottság foganatosította. A tárgyaláson ismertetett ügyészségi iratokból megállapítható, hogy a letartóztatásokat a járási ügyészség rendelte el és foganatosította. Arra viszont van adat, hogy ezt megtudva, Nádházi telefonon igyekezett őket szabadlábra helyeztetni. (Törzsök Márton vallomása.) De a kihallgatott letartóztatásban volt egyének is