Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)
rint okt. 27-én [...] munkáshatalomról beszélt, ugyanez a tanú vallomásában [...] azt vallja, hogy a huligán elemek leszerelését kívánta s ő akkor Morvái százados segítségével le is szerelte azokat. Kár volt ezeket az erélyes lépéseket abbahagyni, s kár volt a pártszervezetnek is akkor, amikor egyesek egyéni akció folytán a pártházakban néhányan megjelentek, elzárkózni azonnal. Segíteni kellett volna neki a jó úton, akkor nem állapította volna meg Tóth r. százados vallomásában, hogy „képtelenek voltak a forradalmi tanács [így] a szép szavakat a gyakorlatban is megvalósítani..." a huligán elemek cselekményei miatt. Nem minden alap nélkül tagadta tehát I . r. vádlott, hogy szándéka nem irányul a népi demokratikus államrend megdöntésére. Ezt mások is vallották, és Tóth százados megvilágította azt, hogy ez miért nem sikerült neki. Magára volt hagyva s a huligán elemek működtek ismeretlen számban, ismeretlen erővel, ismeretlen helyen, de felbukkantak és cselekedtek, amiért a felelősséget a vádlottaknak kell viselniük. A tömegek előtt akkor tartott beszédeit is többen értékelték vallomásukban. Törzsök Márton, a népfront akkori és mostani elnöke elmondta, hogy „azt határozottan állítom, hogy Nádházi mindent elkövetett annak érdekében, hogy az események békés mederben folyjanak le". Amikor I. r. vádlott megkérdezte Kohári párttitkárt [...], hogy az október 27-i beszéde után Kohári városi, Sipos járási párttitkárok gratuláltak neki, ezt Kohári nem tagadta. Ábrahám István százados, a kieg. parancsnoka [...] előadta, hogy hallotta I. r. október 27-i beszédét a tömeghez. A Rákosi-rendszer hibáiról beszélt és arról, hogy a hibákat ki kell javítani. A beszéd inkább lelkesítő volt. A népi demokrácia hibáinak felnagyítása akkoriban gyakran hangoztatott szólam volt. Sipos járási párttitkár már másként hallotta a beszédet, de elhangzása után, Kohári városi párttitkár szerint valószínűleg gratulált hozzá. [...] [...] Ha Nádházi helyett egy igazi demagóg beszél a mikrofonba, mint aznap este egy percig, fegyverről, bosszúról, szerveket megnevezve, vagy embereket, pár percen belül szörnyű események játszódtak volna le. Emberek haltak volna meg, házakat gyújtottak volna meg. De nem ez történt, a tömeg hazament, az a néhány száz mindenre képes ember is, akinek csak buzdítás kellett volna. Véleményem szerint a dialektikus szemlélet nem engedi meg azt, hogy a jelenségeket tértől, időtől, más ugyanazon időben lejátszódó eseményektől s a jelenséget megelőző történésektől függetlenül vizsgáljuk. Ebben az időben, ilyen körülmények között az eredmény az értékmérő, hiszen abban az időben az ország számos helyén rémtetteket robbantott ki egy-egy demagóg beszéd. [...] [...] Nincs is igazolva semmivel az, hogy akár a forradalmi tanácsnak, akár Nádházinak köze lett volna az előzetes letartóztatásokhoz. Nádházi a védőőrizetről beszélt Tóth századossal, másnap Lőrincz védőőrizetről beszélt Igricz Péternek és társainak. Strikt 10 jogszabály szerint lehet kifogásolni a „védőőrizetet" is. Akkor egy laikus, aki válaszúton áll, nem tudhatta, hogy jót tesz-e vagy hibát követ el.