Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

sem kell végérvényesnek kimondani újra azt az ítéletet, amit felette 27 éves korában mondtak. Mindenesetre az tény, hogy 1956 októberéig senki sem hallott róla semmit. Most is munkáshatalmat akart, de a reá nehezedő nyomásnak nem tudott ellenállni s nagyon sok olyan tényért hozott a bíróság ellene marasztaló ítéletet, amit mások követtek el s amit nyomás alatt, elkerülhetetlenül végre kellett hajtania. Vádlottak valamennyien egyszerű munkásemberek. Radóczi András kivételével soha bíróság előtt meg nem fordultak. O is tíz évvel ezelőtt és akkor sem Gyulán. Fogalmuk sem volt még arról sem, hogy abban az épületben, melyet népiesen ma is „Nagy Törvényszék"-nek hívnak

3 (gyulai viszonylatban tényleg nagy), milyen hivatalok vannak és név szerint kik dolgoznak. Mégis a határozat név szerint, állás szerint, sőt a hierarchikus sorrend szerint nevezte meg azokat, akiknek működési jogát felfüggesztette. Dr. Halász Kálmán, aki jelenleg Budapesten ügyész, abban az időben pedig a gyulai megyei ügyészégen beosztott ügyész volt [...] vallomása végén I. r. vádlott kérdésére vallotta, hogy „Ez a probléma az ügyészségtől indult ki!".

4 Ha pedig onnan indult ki, azt onnan indítványozta ismeretlen valaki, akinek kötelessége lett volna azt megakadályozni még akkor is, ha a vádlottak ezzel a kérdéssel foglalkoztak volna, hiszen, mint rámutattam, egyetlenegyet sem ismertek az ügyészek közül, de nem ismerték Nemes József járásbírót sem. Ugyanez volt a helyzet az egyébként jogászi körökben, de a város széles rétege által becsült Guidi Béla megyei bírósági elnökkel kapcsolatban is. Jogászi körökben valamennyi, működési jogától megfosztott ügyész és bíró is komoly, értékes emberként volt elkönyvelve."Valakinek személyes bosszúja működhetett itt s eszközalanyként használt fel olyan embereket, akik nem ismerték őket s az illető, vagy bárki, aki ezt a szerepet eljátszotta, alkalmasnak találta az időt. Mindenesetre most obligón kívül maradt. Tény az, hogy dr. Csonka István apja kulák volt, de messze volt a földbirtokos fogalmától. Annyira nem, hogy dr. Csonka István valaha városi napidíjasként kezdte pályáját. Szüksége volt erre a jövedelemre, azután favágó lett. Erre csak azért kívántam kitérni, hogy vele sem a régi rendszer kreatúrája tért vissza. Ismét vissza kell térnem a kaotikus állapotokra, amikor nem volt rendőrség, amikor Nátor József, ez a lézengő ritter

5 igyekezett magához ragadni valamennyi vádlott ellenére - nemcsak a nemzetőrség vezetését, hanem igyekezett a rendőrség vezetését is magához ragadni, november l-jén vajon tényleg alkalmas volt-e az idő arra, hogy a vb-elnök visszatérjen? Nem-e [így] magyarázható jogosan Nádházi feléje irányított kijelentése a zűrzavar iránti jogos félelemnek, amikor azt monda, hogy „ez a mostani helyzet nem alkalmas arra, hogy egyenlőre működjön". Hogy reagált volna erre az utca, a forradalmi tanács, Nátor és társai? Nem-e lett volna ismét tüntetés, vagy támadás? Ki tudta ezt akkor? Tény volt - ezt a bíróság is megállapította -, hogy huligán elemek Igricz Péter és társai letartóztatását követelték s I. r. vádlott, a jogi analfabéta egy listával a védőőrizetről beszélt. Az illetők védőőrizetbe vétele rendőr és nemzetőr közreműködésével történt.