Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Igazoltan távol: Mészár József és Lukács Péter vb-tagok. Enyedi G. Sándor vb-elnök üdvözli a megjelenteket, megállapítja a vbülés határozatképességét, és az ülést megnyitja. Enyedi G. Sándor vb-elnök beszámolójában elmondja, hogy népünk életének sorsdöntő időszakát éljük. Ilyen körülmények között a mi felelősségünk is fokozott, mert egy város sorsa van vállunkon. A legjobb tudásunk szerint kell munkánkat végeznünk. Összefogásra van szükség. Elmondja, hogy a jelenlegi helyzet egyik fő okozója a sztálinista nézetek eluralkodásából ered [így]. Ez a politika 1949-ben kezdte felütni fejét. Megmutatkozott ez életünk minden vonatkozásában. Súlyosbította a helyzetet, hogy nem vettük figyelembe országunk sajátos viszonyait, gépies másolásra törekedtek, így találkoztunk mondvacsinált perekkel, mint pl. Rajké volt. A legfelsőbb vezetésben elhatalmasodott a sógor-komaság. Egy klikk uralkodott Magyarországon. A XX. Kongresszus helyes fordulatot adhatott volna, de a sok visszahúzó erő következtében ez megfeneklett. A késedelmeskedés a hibák kijavításában igen erősen fokozta a bizalmatlanságot. Az 1954-es tanácsválasztás enyhültebb körülmények között történt és így jobban is kifejezte a város akaratát a választott szervekkel kapcsolatban. Az októberi népmegmozdulást hosszú erjedési folyamat előzte meg. Ez az írószövetségben kezdődött, majd az ifjúság is felzárkózott melléjük. Az október 23-i megmozdulás szervezetten, fegyelmezetten indult. Gerőnek a nyilatkozata is hozzájárult ahhoz, hogy ez a megmozdulás fegyveres harccá változott. Az ezt követő, gyorsan pergő eseményeket mindannyian jól ismerjük. Október 25-én és 26-án már országszerte megmozdult a nép, pontokban foglalta össze követeléseit. így történt ez Gyulán is. A dolgozó népet nem a kapitalista rend visszaállításának célja vezette. Azonban ellentétes erők megnyergelték ezt a törekvést és így szükségszerű volt a Kádár-kormány létrejötte. Nagy Imre kormánya már nem tudott úrrá lenni a helyzeten. A gyulai eseményeket - az első hétre gondolok - nem ismerem. Annyit azonban tudok, hogy a forradalmi bizottság jó munkát végzett, mert ezekben a nehéz időkben senkinek nem történt bántódása. Nádházi János személyét kell itt megemlíteni. Gazdasági vonalon merültek fel hibák a forradalmi bizottság részéről. November 8-án a kormány rendeletet adott ki, hogy az elkövetkező napokban a végrehajtó bizottság foglalja el helyét, és működjön együtt a forradalmi bizottsággal, melynek politikai tanácsadó szerepe lesz a jövőben.

1 A kormánynak ezt a határozatát közös megbeszélés alapján hajtottuk végre. Az vezetett bennünket, hogy gyökeresen szakítsunk a rákosista-diktatórikus módszerekkel, megakadályozzuk a múltnak bármilyen formában való visszatérését. Ami a forradalmi bizottság eddigi munkájában helyes és jó volt, azt vegyük át és fejlesszük tovább. Ennek alapján helyesnek látszik a Gyulai Hírlapnak további megjelentetése. Nádházi János elmondja, hogy arra törekedtek az elmúlt időszakban és ez lesz a céljuk a jövőben is, hogy bántódása Gyulán senkinek ne legyen. Ezt a forradalmat nemzeti cél vezette, amibe aztán belecsúszott esztelen politika is. Sokkal kevesebb áldozattal megúszhattuk volna. A forradalomban téves felfogás volt az, hogy a kommunisták majd felelősségre lesznek vonva. Helytelen ez,