Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

véreket a fegyverkamrába zárják be, állítsanak eléje fegyveres őrt, a kulcs pedig legyen a kapitányság vezetőjénél. A fegyverek elzárásával a kapitányság vezetője és a rendőrök is egyetértettek, így megtörtént a fegyverek elzárása. A 15 tagú ún. ideiglenes forradalom! bizottság megválasztása után Nádházi János közölte a városi tanács nagytermében összegyűltekkel a bizottság névsorát, majd kijelentette, hogy „minden intézkedést meg fognak tenni, hogy a politikailag elítélt emberek továbbra nem fognak bűnhődni. A szovjet csapatok kivonulóban vannak, ami annyit jelent, hogy győztek a magyarok". Ugyanekkor szóba került a „kompromitált" [így] személyek leváltása, illetve eltávolítása is. [...] [...] Másnap, október hó 28-án, a bizottság felhívatta a tanácsházára a párt vezetőit. Itt M. Szabó András a beszélgetés során arra akarta őket rábírni, hogy „ezekben a nehéz időkben" pártvonalon ne tevékenykedjenek, mert esetleg ebből reájuk baj származhatik, minthogy nincsenek mögöttük tömegek. Ezen beszélgetés közben érkezett meg Nádházi János, aki a kiéleződött beszélgetést igyekezett elsimítani. [...] [...] Ezen a napon [október 29.] délelőtt, mivel már korábban is az Elekes testvérpár és más hozzájuk hasonló huligán elemek, rendőrtisztek és ügyészek, valamint bírósági dolgozók leváltását, illetve eltávolítását követelték, de mert időközben a rendőrségtől is egy névsort vittek fel, melyen 10 személy neve szerepelt, mint nemkívánatos rendőré, a forradalmi bizottság 4/1956. sz. alatt felvett jegyzőkönyve

1 szerint úgy döntött, hogy Karakas János, Tulkán Sándor, Dobosi János fhdgy. és Molnár János ny[omozó] fhdgy., a bűnügyi alosztály vezetőjének intézkedési jogát megvonja és a rendőrség kötelékéből eltávolításukat rendeli el. Ennek a határozatnak a végrehajtásával a bizottság Radóczi András és Lőrincz János bizottsági tagokat bízta meg, akiket ugyanekkor megbízott a város területén levő fegyveres alakulatok feletti felügyelettel is. Radóczi András és Lőrincz János az utasítást végre is hajtották. Ugyanebben a jegyzőkönyvben hozott a bizottság határozatot arra vonatkozóan is, [hogy] a politikai foglyok névsorát haladéktalanul be kell szerezni, továbbá, hogy az ügyészség és a bíróság küldöttei az ügyészségen és a bíróságnál a szükséges személyi kérdéseket oldják meg. Javasolták, hogy dr. Borbély Sándor megyei ügyész, Szuhai András megyei ügyészhelyettes, Harangi János és Sajti Imre ügyészek és Nemes József járásbírósági tanácsvezető intézkedési jogát vonják meg és kérdezzék meg a dolgozókat, hogy kívánják-e Guidi Béla megyei bírósági elnök intézkedési jogának a felfüggesztését is? Ez a határozat megjelent a Gyulai Hírlap 1956. november 1-jei első számában is. Ezen az ülésen bízták meg a forradalmi bizottság titkári teendőinek ellátásával dr. Bányász Vince gyulai ügyvédet és dr. Csonka Istvánt, egy gyulai volt földbirtokos fiát, majd dr. Bányász Vince javaslatára M. Szabó András mellé az adminisztrációs teendők ellátására dr. Búzás Elemér gyulai ügyvédet választották meg, aki korábban a városi tanács jogügyi előadója volt, s mint» ilyen járatos volt a közigazgatási teendőkben. November 1. napján a forradalmi nagyválasztmány összeült. [...]